Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A szórványlét

megtanultak valamelyest magyarul a barátaik körében, így elfogadták a vegyes nyelvhasználatot, és a családot kétnyelvűség jellemezte. Az etnikai identitás másik biztos pontjának a vallást szokták tekinteni, ilyen értelemben a református vallás a magyarokhoz köthető, míg az ortodoxia a románokhoz. Adatközlőim nagyon gyakran használták szinonimaként a felekezet, illetve etnikum jelzőit, és ebből adódóan gyakran magyar templom, román húsvét stb. kifejezéseket hallottam. Ugyanakkor jelen gyűjtési tapasztalataim szerint a református egyházban van egy réteg, akik magukat reformátusnak tartják, ám magyarul nem beszélnek. Ide sorolhatók azok a feleségek, akik vegyes házasság kötésekor református férjük után konfirmáltak és a református templomba járnak, illetve egyre nagyobb számban vannak olyan vegyes házasságból született fiatalok, akiket szüleik nem tanítottak meg magyarul beszélni, de amikor eljön a konfirmálás ideje, jelentkeznek a református egyháznál. Az persze már kérdéses, hogy a konfirmálás után megmaradnak-e az egyház aktív tagjai, bekapcsolódnak-e a gyülekezeti életbe vagy sem, de ez általános probléma a szekularizált világban. 2002-ben így alakull a megye felekezeti összetétele:

4

4 Ortodox 416.897 Görög katolikus 4.684 Római katolikus 21.352 Református 11.466 Ágostai hitvallású evangélikus 159 Zsinat-presbiteri evangélikus 295 Unitárius 820 Izraelita 104 Baptista 6.488 Pünkösdista 16.409 Adventista 1.222 Evangéliumi keresztény 644 Óhitű keresztény 190 Román katolikus 181 Egyéb 4.801 4

4 Varga E. 2009dl 1. 23