Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Őraljaboldogfalva
lédnek a székelyföldi Szentgericéről Őraljaboldogfalvára, a Kendeffy uradalomba. A férj kocsis volt, felesége 6 gyermeket nevelt föl, majd mosónő lett a grófnénál. Munkájukért cserébe sok juttatásban részesültek: kaptak házat, ahol lakhattak, földet, amit megdolgoztak és a termés a sajátjuk lett. Minden nap ihattak tejet, havonta kaptak paszulyt, lisztet, élelmet, tavasszal malacokat, télire tűzifát. A Kendeffy család karácsonyra és húsvétra tiszta új ruhába öltöztette a gyerekeket, jól bántak a cselédekkel. Amikor a háború után a grófékat elűzték, az Ö család a földreform keretében házhelyet kapott, oda építkeztek. A feleség sosem tanult meg rendesen románul. A hat gyermek közül a négy lány román, illetve olasz legényekhez ment férjhez, a fiúk viszont a szülők falujából, Szentgericéről származó lányokat vettek el, mert a szülők szerették volna, hogy magyar menyeik legyenek. Egyik lámáik, ÖA 1932-ben Szentgericén született, 4 éves volt, amikor a szülei idejöttek a Kendeffy birtokra dolgozni. Unitáriusnak keresztelték, de az Őraljaboldogfalván 1929-ben született férje után áttért reformátusnak. Gyerekkorában havonta egyszer Hátszegre jártak unitárius istentiszteletre, a lupényi unitárius lelkész a hátszegi református templom melletti tanácsteremben tartott istentiszteletet. Amikor nem volt unitárius istentisztelet, akkor helyben mentek el a református templomba. Abban az időben minden vasárnap délután tartott itt istentiszteletet a hátszegi pap. Miután 1953-ban férjhez ment, többnyire a helyi református templomba ment el a férjével. Véleménye szerint a két vallás „Annyiba tér el, hogy a Hiszekegy nem egyforma." Az 1-4. osztályt magyar iskolában végezte, utána ment át a román iskolába, de ott nem sokat tanult, mert a tanító cselédnek használta, és a munkáért cserébe mindig átengedte a következő osztályba. Férje nagyapja Olaszországból jött ide, favágóként az őraljaboldogfalvi fűrésztelepen kapott állást a 19. század végén, ezért költözött ide a család többekkel együtt. Férje édesapja még Udinében született, majd őraljaboldogfalvi magyar református lányt vett feleségül, aki ragaszkodott vallásához, ezért mind a nyolc gyermeküket reformátusnak keresztelték, így lett ÖA olasz származású férje református. Gyermekeiket szintén reformátusnak keresztelték, ám az asszimiláció következtében mára már ők is inkább románul beszélnek egymás között. ÖA unokái egyáltalán nem beszélnek magyarul. Az asszimiláció egyik jelzője, hogy az ő családjuk is többször részt vett az ortodox húsvéthétfőn megrendezett népszokásban. Ilyenkor a prescurának 173
