Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Nalác

agglegény maradt. Amíg RA egészsége engedte, eljárt a kéthetente tartott ortodox liturgiára, de a polcaitokhoz, azaz a neoprotestáns egyházakba nem jár. A hátszegi lelkésszel szoros a kapcsolata, amikor betegsége miatt nem tudott elmenni úrvacsoraosztásra, eljött hozzá a pap, és hozott kenyeret, bort. A másik asszony, RB 1933-ban Aninószán született német, evangélikus vallású családban. Gyermekkorában Petrozsényba jártak evangélikus istentiszteletre gyalogosan a hegyen át; karácsonykor, húsvétkor pedig a rokonoknál maradtak aludni. Szülei nem akarták németre tanítani a gyermeküket, inkább magyarul beszéltek vele. Férje is német származású volt, de katolikus vallású. Férje munkája miatt később Petrozsényba költöztek, de RB háztartásbeli maradt, férje nem engedte munkába. Férjével otthon magyarul és németül beszéltek. Nalácra nyugdíjba vonulásuk után kerültek a jó levegő miatt. Evangélikus pap csak Petrozsényban van, oda nem tud járni. Ők kérték meg a hátszegi református lelkészt, hogy tartson itt istentiszteletet, mert ortodox templomba nem jár, és nem lát különbséget az evangélikus és református vallás között. Négy gyermekük született, de egy kisgyerekként meghalt. A gyermekeket katolikusnak keresztelték, de a baptistákhoz járnak. Gyermekei házastársai románok: „Nem is volt német vagy magyar, hiába kerestünk volna gyertyával, akkor se kaptunk volna. így adta az Isten. És jól egyeznek." 170