Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Nagyrápolt

NAGYRÁPOLT Az Erdélyről szóló művészettörténeti művek Kéménd mellett Nagyrápoltot szokták kiemelni a 13. századból származó, majd a 15. században gótikus stílu­súvá alakított szentéllyel rendelkező temploma miatt. Ám ez 1990-től használa­ton kívül került, közösségösszetartó erejét elvesztve csupán emléke az egykori életnek. A falu három dombra épült: egyiken a Rápolthy-család kastélyának romjai láthatók, a másikon a református templom (korábban római őrhely vagy temp­lom állt itt, melynek egyes darabjait a középkorban a templom építésénél hasz­nálták föl). A harmadik dombon pedig a református temető található egyre fo­gyatkozó magyar sírokkal. 33 9 Nagyrápolt már a 17. század elején „mint jó karban lévő egyház" említtetett: a birtokos urak, főleg a báró .Jósika család támogatták a református egyház fenn­tartását. 3 4" A 18. század végén a település román többségű volt, a reformátusok is tudhattak románul, erre utalnak az 1796. évi vizitációban feltüntetett román határnevek. 34 1 1778-ban a Nemes, Jósika, Györffi, Sándor és Földvári családoké volt a falu. 342 A Horea-felkelés 1784-ben itt is nagy pusztítással járt a magyar nemesek köré­ben, és a papi lakot is kifosztották, felgyújtották. 34 3 A temetőben még található néhány magyar sírkő, köztük 1808-ból Kénosi Sándor Mózesé, 1818-ból pedig Nagybaconi Keresztes Mihály obeliszkje. 34 4 E nevek jelzik viselőik származását: mind Kénos, mind Nagybacon a Székelyföldön található. Az anyakönyvben följegyezték, hogy „Ezen follyó 1849-k Évben Június 13­kán az oláhok megrohanván ezen N. Rápolt Helységet Nemes Enyedi Józsefet, tanító Porsolt Gábort, Mikó Mihályt és Vejét kit innen magával az erdőkre fel vittek, és nagy kínzások között fenn a mészégető Kemencéknél mind a négyet megölték és a mész gödrökbe hánytak." 34 5,Azóta a birtokosok sem emelkedhet­vén vissza régi vagyoni állásukra, és a köznép is - melynek nagyobb része nem érti ugyan nyelvünket, de azért híven ragaszkodik ref. vallásunkhoz - kétszeri 33 9 Istvánfi 2001:196. 34 0 Dáné 1863:12. 34 1 Buzogány - Ősz szerk. 2007:184-186. 34 2 Benkő 1999: 503. 34 3 Kun 1888: 44.; Siess 1902:93. 34 4 K. Németh 2005: 52. 34 5 László Gergely Pál szíves közlése 165

Next

/
Thumbnails
Contents