Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A Hunyad megyében végzett kutatások

Hunyad megyében kutatott Kolumbán Samu (1861-1908) is, a dévai állami tanítóképző tanára. A Déván élt bukovinai székelyek" és a hosdáti reformátusok

15 körében is végzett kisebb gyűjtést, ám amiért számomra nagyon lényeges az ő munkássága, azok a Lozsádról szóló tanulmányai, melyek egy-egy résztémát dolgoznak fel, de együttesen átfogó képet rajzolnak a településről.

1

5 A következő évtizedekben sajnos nem születtek Hunyad megye szórványmagyarságáról szóló néprajzi munkák. A romániai néprajzkutatók köréből Romulus Vuiát emelem ki, aki középiskolai tanulmányait a szászvárosi református kollégiumban végezte. A 20. század első felében elsősorban a románok szempontjából legarchaikusabbnak számító Erdővidék és Hátszegi-medence

1" területén gyűjtött. Kutatásait az archaikumok keresése jellemezte, az építészetet tekintve főleg boronafalas, szalmafedésű épületeket közölt.

18 Kutatási területe kívül esett az általam bejárt vegyes lakosságú vidéken, hiszen mindketten a saját nemzetiségünk által lakott falvakra koncentráltunk. Munkám során átnéztem a Néprajzi Múzeum fotótárának Hunyad megyei anyagát. A képek nagy része a román falvakat mutatja be, vagyis a fényképek készítői (pl. Beluleszko Sándor, Gergely István, Nagy Miklós, Schmidt Tibolt, Szabó Imre) nem a magyarságra, hanem a különlegesebbnek tűnő románságra koncentráltak, ahogyan Jankó János. Sajnos a szerzők nem dolgozták föl az anyagot, így nem ismeijük a képek keletkezésének körülményét. Az akkori kutatásnak megfelelően főleg a népi építészet és a népviselet témakörét ismerhetjük meg a fényképekről, és néhány román népszokást örökítettek meg a szerzők. Kós Károly 1947-ben Rákosdon kutatott,

1

9 1968-ban pedig Kósa László a Magyar Néprajzi Atlaszhoz végzett gyűjtést a középkori alapítású Lozsádon és Kisbarcsán.

2

01976-ban Szász Judit tudósított a lozsádiak lin nevű táncáról, mely a vidék magyar településein a 20. század elejéig volt jellegzetes.

2

1 Kiss Ilona pedig a lozsádi szőtteseket díszítő rojtokról szólt.

2

2 Átfogó jellegű munka 2000-ben 1

4 Kolumbán :904a: 35-42; 1904b: 462-474; 1906: 162-167. 1

3 Kolumbán 1895: 119-123; 213-219; 1901: 279-281. 1

6 Kolumbán 1890: 478, 527; 1891: 288; 1893a: 353-359, 405-410, 456-459, 499-502, 555"557; 1893b: 80-90; 1894: 238-254, 326-336; 1897: 38-52; 1898: 83-88; 1904c: 47. 1

7 Vuia é.n.; 1962. 1

8 Vuia 1980: 40, 61, 177-178. 1

5 Kós 1972: 238-252. "' Kósa 1968a; 1968b. az atlasznak Csernakeresztúr volt a harmadik Hunvad megyei kutatópontja, de ez az 1911-ben érkezett bukovinai székelyek kultúrájára koncentrált. " Szász 1976: 151-156. Kiss 1976: 122-124. 13