Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Cserépedény-fém főzőedény Magyarországon

ban már asztalmagasságú tűzpadkán főztek, a nyeles serpenyő a háztartási felszerelés elengedhetetlen tagja lett. Ez az üstnél, fazéknál sekélyebb edény, a nyelét tartva nem borulékony, noha a bronz anyagúak mellett akkor is könnyű darab, ha kovácsolt vaslemezből szegecselték. Mindezeket az edényeket használták fedővel és fedetlenül egyaránt a körülményeknek megfelelően. Mindehhez a kötet bő régészeti, valamint korabeli képanyagot is kínál. 1. kép NM 58550. Cserépfazékban és öntöttvas lábasban főzögető cigányasszony a sütőkemence előtt, kisgyermekével. Bogyiszló, Pest megye ÉbnerSándor 1928 CSERÉPEDÉNY FÉM FŐZŐEDÉNY MAGYARORSZÁGON Magyarországon a nyílt lángú tűzhelyeken elsősorban cserép főzőedényekben főztek, a drága fémedények általában csak a gazdagabb réteg konyháin fordultak elő. Rézüstök használatát a honfoglalás korától, réz- és bronzlábasokét az Árpád-kortól feltételezik. Bronz- és rézedények városi használata a késő középkortól bizonyítható, a 17. századi 3 HOFFMANN Tamás 2001. 370-438. - Régiónkban K. Kovács László tanulmánya fűzte fel a tüzelőanyag lángja-parazsa és az edény formájának megválasztása köré azt a tanulmányt, melyben erdélyi-partiumi legeltető juhászat tejfeldolgozó, valamint ételkészítő fémüstjeit vizsgálta. Egyébként a Kárpát-medencében mindeddig ez a legadatgazdagabb munka a főzőüstök használatáról, az 1900 körüli évek állapotára vonatkozik, a lakóházA 15 -16. századra több nyugat-európai központban képesek voltak vasöntésre (a hozzánk legközelebbi, amit megemlít, a Rajna-völgye), de az öntött vasedény is drága volt még. A szárazföldi árumozgás mellett kimutatható a tengeri hajózás szerepe az új fémedények megismertetésében az északnyugat-európai kikötővárosok polgárai körében. A hajózók a fedélzeten érthetően szívesebben használtak ilyet, mint törékeny cserépedényt.

3 várleltárakban és a 16-17. századi régészeti leletek között találtak fém főzőedényeket, bográcsokat.

4 A gyári fémedények térhódítását paraszti környezetben elsősorban a takaréktűzhely elterjedésével kapcsolatban említi a szakirodalom.

5 Az egyes településekre, tájakra vonatkozó néprajzi írásokban gyakran szerepel az edénykészlet megváltozása, párhuzamosan a szabadkémények eltűnésével és a tüzelőberendezések tájanként eltérő időszakban bekövetkező megváltozásával. Európához hasonlóan nálunk is kötődik a vízi élethez az öntöttvas lábas edények korai feltűnése, a munkácsi vasgyár háromlábú serpenyőit a 18. század végén elsősorban tutajosok vásárolták a tutajon való főzéshez.

6 A 18. század végéről nyújt az edényhasználat új irányához beli főzőüstökre sajnos nem terjed ki. A pásztorszállásokon nagy többségben rézüstöket használtak még, sokféle alakút, különböző műhelyekből. K. KOVÁCS László 1969. 1 RIDOVICS Anna - TÓM KA Gábor 2005. 209-210. 5 KISBÁN Eszter 1997. 436-437.; ISTVÁN Erzsébet 1980. 379-380.; SABJÁN Tibor 2002. 1 BARNA Gábor 1988.204.; FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta 1986.468. forrás megjelölése nélkül. 5