Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Edényformák és használati adatok - Rétessütő - Palacsintasütők
RÉTESSÜTŐ PALACSINTASÜTŐK A Kisalföld tájegység 82.16.30. leltári számú vaslábasának helyi neve rétessütő. Lapos fenekű, kerek, alacsony oldalú, kívül kék, belül fehér zománcú edény, két félköríves, peremből induló füllel, tulajdonképpen kerek tepsi. Az edényt Balázs György gyűjtötte Süttörön. Használati adatai szerint az eladó édesanyjától örökölte és takaréktűzhelyen sütöttek benne rétest még az 1980-as években is. A Néprajzi Lexikon címszava szerint 6 1 a parasztkonyha ünnepi tésztáját, a rétest 1900 körül kerek tepsiben, csigavonalban feltekerve sütötték. Általában kemencében, de a Ny-i Kisalföldön, a gyűjtés helyén, mindig nyílt lángon készült, lefedve vagy fedő nélkül, utóbbi esetben egyszer megfordítva, hogy mindkét oldala megpiruljon. Zománcos lábasban, takaréktűzhelyen a lexikon megjelenésének idején is gyakori készítési mód volt ez. A rétessütő öntöttvas edény érdekes példa a korábbi ételkészítési mód továbbélésére, ugyanakkor a tüzelőberendezés és a korábban ezen a vidéken cserépből készített edény modernizációjára. Hasonló, alacsony oldalú, lapos fenekű edény a 79.12.117-es, ez is a Kisalföldről származik, használati adatai szerint vasháromlábra állítva hússütésre használták. Az SZNM gyűjteményében összesen 37 db palacsintasütő található, ezek közül 28 db, a katalógusban nem szereplő tárgy gyári vagy bádogos technikával készült, a legtöbb (11 db) Észak-Magyarországról került a múzeumba. A 9 db kovácsolt palacsintasütő közül 7 db a Bakony-Balatonfelvidékről származik, mindegyiket Csukás Györgyi gyűjtötte. Ez az arány az összes palacsintasütő származási helyét figyelembe véve is magas, a táplálkozáskultúrával való öszszefüggése számomra nem ismert. A 86.80.18-as darab javított, feneke foltozott. Két edény nyelén kovácsjegy látható. A 75.19.5. számút 1975-ig, a gyűjtés időpontjáig használták. A két további edény közül érdekes, kidolgozott darab a 2005.35.1-es, ez Nyíregyházáról került a múzeumba, nyele esztergált fa. A 2006.101.19-es Gyöngyösről származik, nyelén olló alakú jelzéssel. Jelmagyarázat: 1 db tárgy 2 db tárgy 3 db tárgy 4 db tárgy 6 db tárgy 7 db tárgy 8 db tárgy 9 db tárgy 10 db tárgy 11 db tárgy 11.térkép A gyűjtési helyek összesített térképe 4 1 KISBÁN Eszter 1981.343.
