Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Az edények színe 16 - Gyárak és jelzések - Öntöttvas edények jelzései

AZ EDÉNYEK SZÍNE Az edények kormeghatározásában fontos a gyártásban használt színek ismerete. A korai időszakban Európában a különböző zománcedények bevonataként fehér festéket használtak, mivel utánozni akarták a drága porcelán eszközöket, főként a fürdőszobai mosdótálak, kannák esetében. A későbbiekben, a technika fejlődésével, tökéletesedésével a gyárakban egyre több színt használtak. A fehér szín korai megjelenését magyar környezetben, főzőedény esetében a Vasárnapi Újság 1854-ben megjelent, már említett hirdetése bizonyítja, melyben „főzőedény fehér zományú" szerepel. Erre utal a Pallas Lexikon már szintén említett Vasedény címszava is, amely ugyancsak fehér színű, csak az edény belsejében lévő zománcot említ. Az 1898-as Vas- és fémipari statisztika az időszak gyárainak zománcanyag készítéshez használt nyersanyagait is ismerteti. Ezek közül a szín kialakítását a következő anyagok határozhatták meg:

5

2 ónoxid 233 q fehér, kobaltoxid 16 q kék, barnakő 0.6 q barna, cinkoxid 5 q fehér, mennige (minium) 3 q vörös, és smalte 2 q kék. A további felhasznált anyagok üvegképzésre (kvarc, bórax, ólom-oxid] és a tapadás elősegítésére (kobaltoxid, nikkeloxid) szolgáltak. Az adatokból látható, hogy elsősorban fehér, kisebb menynyiségben kék zománcot készíthettek. A külső kék és a belső fehér zománcon kívül az öntöttvas edények nagyon kis számban fordulnak elő más színekben, ezek általában barna-narancssárga színátmenetes darabok. GYÁRAK ÉS JELZÉSEK A kovácsolt technikával készült edények jelzései egyediek, nem ismétlődnek, ezért ezek nem kerülnek külön felsorolásra, a tárgyleírásokban megtalálhatók. A feltehetően hámorban készített edényeken nem szerepelnek jelzések. Ezek lemez testűek, kovácsolt lábakkal és nyéllel. Az 1898-ra és 1906-ra vonatkozó statisztikai adatok szerint nagy mennyiségben ilyen kovácsolt edényeket csak Plander Gyula és társai merényi hámorában készítettek. Merényben a 18. századtól működtek vashámorok, ezek közül néhány megszűnt, a fennmaradók a 18. századtól a Plander család tulajdonában voltak. A 19. század végén két serpenyőgyár és egy kapahámor működött a nagyrészt németek lakta településen.

5

3 ÖNTÖTTVAS EDÉNYEK JELZÉSEI Pilsen: A legtöbbször előforduló jelzés, 93 edényen szerepel: bent fehér zománcú lábas serpenyőn, fazékon és lábason; kívül kobaltkék belül fehér zománcú fazekakon és lábasokon, kívül középkék belül fehér zománcú lábasokon. 5

2 Az anyagok mögött a felhasznált mennyiség métermázsában és az anyag által elért szín szerepel. 5

3 LITSCHAUER Lajos 1909. 23-25. A jelzés általában az edény oldalán kidomborodó „18*70" alatta „PILSEN" felirat és még lejjebb a méretre utaló szám. Ezzel egyező felirat előfordul az edények fenekén fehér gyári pecsétként is. A pilseni edényeket 1870-ben kezdték gyártani, az öntöde tulajdonosa Eduard Bartelmus, majd unokaöccse Moritz Bartelmus volt. 1896 körül volt a termelés csúcsa, ebben az évben fontos megrendelésre 400.000 db zománcos csészét gyártottak II. Miklós cár koronázására. Az I. világháború után a termelés csökkent, 1949-ben megszűnt. Az 1909-re vonatkozó statisztikai adatok szerint a külföldről behozott zománcos öntöttvas edények fele cseh gyárakból származott. K V: A kisgarami gyár jelzése, a betűk között koronás címerrel. A „k v" a kincstári vasgyár rövidítése. 23 edény oldalán (minden típuson, ami a Pilsen jelzésnél szerepel) jelenik meg; további egy edény oldalán „k v" címer, fenekén „BARTELMUS" felirat látható, egy edény fenekén pedig „Bartelmus Plisen Rhonicz" fehér gyári pecsét van koronás címerrel. Egy edényen „Hronecz" felirat látható. A statisztikai adatok alapján feltételezhetően a legnagyobb hazai zománcos öntöttvasedény gyártó cég a kisgarami volt. Kisgaram (Rónic, szlovákul Hronec németül Rhonitz) a zólyombrézói állami hámorok és vasgyárak egyik telepe volt. A kincstári tulajdonú edénygyárat 1884-ben alapították, 1901-ben Bartelmus megvásárolta félmillió Koronáért, ettől kezdve lett neve: Vas és zománczozó gyárak Bartelmus és társa rt. kisgarami gyára. 16