Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Népi építkezés Mecsek-Hegyalján

tották. így alakultak ki a pincés házak, amelyek - hát egyébként nem térnek el a töb­bi házaktól - új házformát jelentenek Hegyalján. A 31. képen ilyen pincés házat mutatunk be. A ház lejtőre épült, ezért eleje olyan magas, hogy szinte emeletesnek látszik. A ház magasabbik, „emeleti" részében van a konyha és a szoba, a ház elején pedig a szoba alatt a pince. Alaprajza azonos a szobáéval, csak valamivel alacsonyabb. Bejárata az udvar felől nyílik, és pár lépcső vezet le. A pince egyben présház is: itt van a prés, a da­ráló és más eszközök, hátsó részében állnak a hordók. Meg kell jegyezni, hogy több gazdának nincs pincéje a háznál. Ezeknek ugyanis vagy régi típusú háza van, ami alá nem lehetett pincét építeni, vagy a szőlőik vannak közel a házhoz, és ezért nem volt érdemes új pincét építeniük. Néhány jobb módú gaz­dának két pincéje is van: egy a szőlőben, egy a háznál. A szőlőben tulajdonképpen csak présház van, de nem itt préselnek. A kis házikó csak arra szolgál, hogy a szőlőmunkához szükséges szerszámokat elhelyezzék benne. Itt vannak a szüretelő szerszámok és edé­nyek is. A tulajdonképpeni pince és présház a háznál van, ahol a szőlőt is préselik és a bort is tartják. Ilyen ház alá épített pincéket találunk Dél-Biharban 1'' és Veszprém megye déli ré­szében-'" is. Ugv látszik ez a házforma minden olyan vidéken elterjedt, ahol nagy bor­termelés folyt, és ahol a talajviszonyok a ház alá épített pince szempontjából előnyösek voltak. Volksarchitektur Bauen in Mecsek-Hegyalja (Zusammenfassung) Das untersuchte Gebiet liegt im Komitat Baranya, einige Kilometer westlich von Pécs, am südlichen Hang des Mecsek-Gebirges, auf unebener Oberfläche. Die Ansi­edlung wurde auch von den geographischen Gegebenheiten beeinflusst; die Strassen sind eng und gekrümmt. Dies verleiht den hiesigen Gemeinden einen gewissen an­gehäuften Bergdorf-Charakter, der trotz der ständigen Regelung der Ansiedlung und der Bautätigkeit nicht verschwindet. Wenn wir uns heute in Gemeinden von Hegyalja bewegen, haben wir oft das Ge­fühl, uns in einer Vorstadt von Pécs oder auf den Strassen einer Kleinstadt zu befin­den. (Abb. 2.). Dies zeugt davon, dass sich der einheitliche Baustil und damit auch das einheitliche Dorfbild schon lange aufgelöst haben. Diese Wandlung vollzog sich nicht bloß infolge des Zwanges der wirtschaftlichen Kräfte, auch der Mensch, in dem neben dem Festhalten an der Tradition auch die Keime eines neuen Stils reiften, tat das se­inige hinzu. Der frühere Baustil ausgesprochen bäuerlichen Charakters begann in Hegyalja be­reits gegen Ende des 19. Jahrhunderts zu verschwinden, und am linde des ersten Weltkrieges war die ganze Gegend umgebaut. In diesem Aufsatz wollen wir das bis 19. GYÖRFFY István: Dél-Bihar falvai és építkezése. N. É. XVII. (1916). 99. 20. VAJ KAI Aurél: A paraszt szőlőm ívelés és bortermelés Veszprém megye déli részében, N. E. XXX. (1938). 33. 55

Next

/
Thumbnails
Contents