Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A népi építészet kutatásának főbb kérdései

/ 43. kép. Uszkai porta gémeskúttal (DEIM Péter felvétele) A legutóbbi évtizedben bíztató kísérletek történtek ebben az irányban is. JUHÁSZ Antal Szeged környéki, TÓTH Ferenc makói, DANKÓ Imre hajdú-bihari és békési, DÁM László sárréti, HALÁSZ Péter-SUDA Vilmos, valamint NÓVÁK László börzsönyi, KNÉZY Judit somogyi kutatásai (a legfontosabbakat említve) a lakóház és az udvar építményei kapcsolatának számos vonását tárták fel. GRAFIK Imre az udvar és építményei használatát a bennük zajló mozgások alapján, konkrét példán tanulmányozta. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve kialakításához a porta valamennyi építményére kiterjedő, történetileg is elmélyített kutatást folytatott BIRO Friderika az Őrségben, BALASSA M. Iván a Közép-Tiszavidéken, Dél-Borsodban és ZENTAI Tünde a Dunántúl déli részén. Az egyes építmények kutatásáról a fentebb elmondottak alapján talán nyilvánvaló, hogy az épületegyüttesek tanulmányozásából levonható megbízható következtetések megfogalmazásához még több irányú kutatómunkára van szükség. Mindenekelőtt szükség lenne minél több, történetileg is elmélyített reprezentatív vizsgálatra a nyelvterület több részén. Ismernünk kell a különféle gazdasági épületek és típusaik földrajzi elterjedését adott időmetszetben. Ebben a vonatkozásban sok segítséget fognak nyújtani a Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjai és kommentár kötetei. Az eddiginél sokkal több történeti forrás néprajzi értelmezését és értékelését kell elvégezni, amelyre BAKÓ Ferenc, KNÉZY Judit, SZENTMIHÁLYI Imre, ZÓLYOMI József és mások mutattak jó példát. Kívánatos lenne a gazdasági épületek szempontjából is áttanulmányozni a történeti térképanyagot, főleg a katonai felvételek lapjait, és a kataszteri térképeket. Különösen az utóbbiak adhatnak sok segítséget a porta építményei összetételének és helyzetének megállapításához. 193