Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Boglyaformájú gabonások

mésátlagok ismeretében bizonyosnak kell tartanunk, hogy az egész Alföldön széltébenhosszában használt körte alakú gabonás vermek elégségesek voltak a termés megőrzésére." Konkrét levéltári adatok igazolják meglétét a Nagykunságban a 18. század végén, és hogy használata mennyire nem lehetett korlátozott, igazolja az is, hogy a kunsági telepesek magukkal vitték az ismeretét a bácskai Pacsérra"' és az Újvidék melletti Pirosra." Alkalmazását mindkét faluban határozottan rögzítette az emlékezet. Szélesebb és konkrétabb következtetések levonásának határt szab a megfelelő öszszehasonlító adatok hiánya. A közép-, kelet- és dél-európai szláv építészeti anyagot áttekintve MOSZYNSKY, K. megállapította, hogy a boglyaformájú gabonás szláv nyelvterületen ismeretlen, használata csak a magyar nyelvterület középső részén lehet kimutatni.

1" Ezért, valamint a keletkezésüket magyarázó körülmények miatt, a boglyaformájú gabonások alkalmazását innovációnak, belső fejlődés eredményének kell tekintenünk,

w amelyet egyfelől a gabonatermelés intenzitásának lokális növekedése (és ezzel összefüggésben a készletek felhalmozásának az igénye), másfelől a talajviszonyokkal kapcsolatos kényszerítő körülmények mozdítottak elő. 35. A gabonás vermekről vö. IKVAI Nándor 1966. 343-371.; FÜZES Endre 1973. 462-479. 36. Magyar Néprajzi Atlasz, CSALOG Zs. gy űjtése, 1965. 37. Magyar Néprajzi Atlasz, FÜZES K gyűjtése 38. MOSZYNSKY, K. 1929. 229. 39. A belső fejlődésről és az agrár innovációkról vö. BARABÁS Jenő 1966. 572-576.; uő. 1971-1972. 287-390. 164