Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Gondolatok egy magyar népi építészetet bemutató filmhez

A másik egység a parasztporta egysége. A falusi építészet döntő részét hordozó pa­rasztok a beltelek rendjéhez igazodóan általában az udvarban, a „portán" építették fel lakóházukat és üzemi épületeiket (az utóbbihoz külterületi üzemrészek is tartozhattak, például szőlőbeli pince). Véleményünk szerint a portán lévő lakóház és az üzemi épületek (egy felmérés szerint mintegy harmincféle van) építészeti egysé­get alkotnak, kölcsönösen hatottak egymásra, még akkor is, ha a lakóház és a gazdasá­gi épületek különféle okokból eltérő ütemben fejlődtek, vagy az élelmiszerek más és más ágára specializálódott gazdaságokban az egyes épületféléknek más és más volt a szerepe. Voltaképpen ide tartozik a lakóház berendezése is, elsősorban a bútorzat és elhe­lyezésének a rendje. Ha igaz az, hogy egy lakóház nemcsak az építő építészeti kultúráját, hanem egész műveltségét tükrözi, akkor az építészeti egységnek része a be­rendezés is, mely stílusával, összetételével és minőségi szintjével erősíti az egységet, vagy egy következő fejlődési szakaszba mutat előre. 26. kép. Vakolatdíszek és Szent Flórián szobor a Fertőszéplaki tájházban (BERECZKI Ibolya felvétele) 157

Next

/
Thumbnails
Contents