Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Foreword

Település - népi építészet Adatok a mecseki megosztott településekhez Régi térképek lapozgatása közben észrevenni, hogy néhány baranyai, Pécs-környéki faluban a múlt században megosztott volt a település. A helyszíni megfigyelések és adatgyűjtések csak alátámasztották ezt az észrevételt. A település megosztottsága azt jelentette, hogy az emberi lakhely, valamint a gazdasági udvar és a gazdasági munkahely elkülönült, megosztott volt. A halmazos falu belterületén állott a ház, míg a gazdasági épületek (istálló, pajta, szín,) és a szemnyerési munkák színhelye a falun kívüli kertekben, a szálláskertekben volt. Nevezték szálláskertnek, szállásnak, pajta helynek és pajtáskertnek is. Itt tartották a jószágot, a pajtába hordták a takarmányt. Hegyalján a gazdasági munkák jó részét is itt végezték a nyomtatást, cséplést, a mezőgazdasági termények és melléktermények nagy részét is itt tárolták. Tehát Hegyalján komplex gazdasági udvar szerepét töltötték be. A szállások egy része belterületen volt, de legnagyobb részük a falun kívüli kertekben és kaszálókon állt. Az eddig ismert Pécs környéki megosztott településű falvak két csoportban helyezkedtek el. Egy részük Pécstől nyugatra az úgynevezett flegyalja vidékén volt, ide tartozik Cserkút, Kővágószőllős, Kővágótöttös és Bakonya, másik részük Pécstől északra a Mecsekben foglal helyet az úgynevezett Hegyhát vidékén, ide Mánfa, Budafa, Slecsekpölöske és Magyarszék községek tartoznak. Ez a felosztás nemcsak földrajzi elkülönítést jelent, hanem - mint látni fogjuk - a megosztott település jellegében is különbség van köztük. Az adatokból és a térképekből világosan kitűnik, hogy ez. a településmód egy falun belül sem volt általános jellegű, mindenkire kötelező érvényű. Nem volt minden gazdának szállása a múlt század közepén, és - mint a térképek mutatják - az azt megelőző évtizedekben sem. A múlt század 60-as éveiben a kataszteri felvétel térképei szerint a legtöbb gazdának már bent a faluban van pajtája és istállója, és csak egyharmad részüknek van szálláskertje. A korábbi évtizedekben valószínűleg nagyobb lehetett ez az arányszám, de a korabeli térképek ezt nem tüntetik fel. Az adatközlők emlékezete szerint inkább a jobb módúak rendelkeztek szálláskertel, akik sok jószágot bírtak, és volt szállása azoknak is, akiknek a telke olyan kicsi volt, hogy nem tudtak rá istállót és pajtát építeni. A szálláskertek elhelyezkedése különböző volt a Pécs környéki falukban, abban azonban megegyeztek, hogy közel épültek a faluhoz. Különösen 1 legvalján volt ez így, ahol sok esetben az udvar, a szérűskert mögött helyezkedtek el, de már a falun kívül, nem a falu belterületén. Ezt a közelséget még fokozta az is, hogy itt nem voltak hosszú 13