Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A gabonás vermek problematikájához

tényezők is elősegítették. Nevezetesen az, hogy a XVI-XVII. században itt lezajlott történelmi események (és ezek számtalan, itt felsorolni nem kívánt következménye) hatására a mezőgazdasági üzemekben a korábbi relatíve komplex termelés helyett a hústermelés, és ezzel együtt a mezőgazdasági üzemek külterjes üzemszervezeti formái kerültek előtérbe.

4'' A gabonatermesztés szükségszerűen, különösen a művelhető földek, a rendelkezésre álló munkaerő behatároltsága és a termelési technológia elmaradottsága miatt, a koráhbi szinten stagnált, vagy csak kismértékben fejlődött. A gabonatermesztés kapacitásához, a belső piacok ellátásához tökéletesen megfelelő volt a gabona veremben való raktározása, egészen a XVIII. század végéig. (A vermet helyenként néhány edény [láda, kas] egészítette ki.) Igazolja ezt az is, hogy a XVIII. század végén és a XIX. század elején működő gazdasági szakírók, akik közül többen széles látókörrel és a fejlett nyugat-európai mezőgazdasági üzemek alapos ismeretével is rendelkeztek,

4

7 a gabona veremben való raktározását még a legjobb és nélkülözhetetlen eltartási módnak tartották a parasztüzemekben, legfeljebb a földesúri birtokokra ajánlották a korszerűbb tároló építményeket.

4

8 A gabonás vermek domináns szerepe a Kárpát-medence középső térségeiben csak a XIX. század közepén kezdett megtörni, amikor a társadalmi viszonyokban bekövetkezett alapvető változások, továbbá az egész Európát eluraló konjunkturális hatás következtében új piacok nyíltak meg, korszerűbb szállítási feltételekkel, és mindez a parasztgazdaságok fejlődését a gabonaáru termelés irányába indította el.

4"' 46. A folyamatot részletcsen elemzi: IIOFFMANN T. 1967. 129-137. 47. Vö. VÖRÖS K. 1961.: TILKOVSZKY L. 1962.; uő. 1963.; SÜLE S. 1964. 48. Vö. NAGYVÁTHYJ . 1791. 263-264.; PETHE F . 1805. I . 670-671.; D(ESEFFY) J . 1825. 104-109.; PÁPAI B . 1832. VI. 47.; BURGER, J. 1835.1. 203.; TSÖTÖNYI M . 1836. 42.; BALÁSHÁZYJ. 1838. 127-128.; MILOTA1 E 1838. 184-185.; GALGÓCZY K. 1845. 146.; uő. 1854. 108-109.; uő. 1855. 231.; BUJANOVICS E. 1841. 708-714.; uő. 1846.; JUMMERSPACH, E 1860. 157.; Magyar Gazda 1844. I . 269. 49. E folyamat elemzését vö. BALOGH. I. 1965. 349-428. 119