Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

II Felföldi mezőváros - II-9 Gyöngyösi polgárház

11-1 Felföldi mezőváros cserépedények is: egy 1873-ban készült csőrös kancsó, egy kis pálinkás butella* és egy tűzoltó­jelvényekkel díszített cserépku­lacs. A tűzoltó jelképek is utalnak a Gyöngyöst többször sújtó óriási tűzvészekre, melyek miatt korán elterjedt a bádogtető alkalmazása. • Vallásos társulatok A ház másik lakója egy vándor színtársulat színésznője. Divatos személyes holmijai a bérelt hátsó szobában sajátos hangulatot kel­tenek. Az 1900-as évek elején a várost gyakran látogatták külön­böző vándortársulatok. Népszínműveket, operetteket játszottak a Vaskorona nagyter­mében, vagy éppen a Kaszinó­kert színpadán. A kis vendégszo­ba az elkötelezett, a színjátszást szinte misszióként művelő ván­dorszínészeket idézi, akik az ország útjait járva a legkisebb településekre is eljuttatták a drámairodalom, a zeneművészet azon magyar és külföldi remekeit, amelyeket a közönség mindig szívesen megnézett. A Szent Kereszt Társulat az egyik legrégebbi vallásos tár­sulat [confraternitás] volt Gyöngyösön. A szervezet a 15. században alakult, és több más társasággal együtt, ki­sebb megszakításokkal a mai napig működik. Szigorú, írott alapszabályok szerint, önkor­mányzati szervezetben tevé­kenykednek. Vezetőiket ko­rábban rituális külsőségek között választották. Feladatuk többek között a templomi oltárok fenntartása, ápolása, az egyházi szertartásokon, temetéseken való részvétel és közreműködés volt. A val­lásos társaságok segítették a szegényeket, betegeket, fel­karolták az elesetteket.

Next

/
Thumbnails
Contents