Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-4 Márianosztrai lakóház

Márianosztrai _ ről azt tartja a hagyomány, hogy korábban a híres márianosztrai börtön kőzetében állt, majd annak bővítésekor 28 ökröt fogtak elé, és a falu egy másik pontjára vontatták. Kutatásaink azonban nem igazolták e hagyományt. A lakóház régen épült, valószínűleg a 18. században, és csak a szerencsének és egy előtte terebélyesedő diófának köszönheti, hogy túlélt egy tűzvészt is a faluban. A szoba-konyha-kamra-ól alaprajzú házba lépve az enteriőrben az 1920-as évek elejének egy téli estéje elevenedik meg a látogatók előtt. Rissayéknál fontos esemény zajlik: a disznóvágást követő disznótort ülik éppen a szobában megterített asztal mellett. A disznó egyes részeit már összekészítették a szomszédoknak, barátoknak, akik később viszonozzák a küldeményt, amikor a saját disznójukat vágják le. Mivel kevés lakóház friss húst lehetett tárolni és felhasználni, nagy szerepet kaptak a kémények, ahol füstölni tudtak: a lakóház lepadlásolt konyhájában áll a vindófni, az a zárt kémény, amibe beépítették a kemencét is. A mellette lévő rakott tűzhelyen főzik meg a disznótor