Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-1 Noszvaji pinceház

1-6,7 Észak-magyarországi falu Hideg idő esetén akár a szobá­ban is dolgozhatott a család, gya­logszékeken ülve, a szerszámok­kal, vonószékkel körülvéve. Itt van a belülről fűthető kemen­ce szájnyílása, ide dugták a karó­kat a gőzöléshez. Ezt a kemencét használták kenyérsütésre is, a mellette álló öntöttvas tűzhelyen főztek, ezért ide került az edé­nyek tárolására alkalmas stelá­zsi. A teknő már csak az ágyak alatt fér el. Az asztal alja is prak­tikus kialakítású, hiszen szek­rényként használható. Kihasz­nálták azonban a tufa adottságait is a pinceházakban, sok helyen ugyanis a falba mélyített fülkék­ben is aludtak, mint ahogy a múzeumi pinceház esetében is. Kőfaragók Bükkalján A Bükkalján jelentős hagyo­mánya alakult ki a helyi vulkáni eredetű kőzetek meg­munkálásának. A lakó- és egyéb épületek több mint 90 százaléka kőből épült, ezen kívül épületelemeket: ablak- és ajtókereteket, kapu­oszlopokat, valamint szobro­kat, itatókat, malomköveket, kútkávákat és határköveket faragtak. A többségében kis­földű parasztok készség szinten ismerték, és generá­ciókon át örökítették a kő bányászatát és faragását. Termékeik közül a sírkövek és útszéli keresztek jutottak a legtávolabbra, ellátták a Jászság és a Tisza-mellék településeit is. mSt j

Next

/
Thumbnails
Contents