Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-1 Noszvaji pinceház

1-6,7 Észak-magyarországi falu Hideg idő esetén akár a szobában is dolgozhatott a család, gyalogszékeken ülve, a szerszámokkal, vonószékkel körülvéve. Itt van a belülről fűthető kemence szájnyílása, ide dugták a karókat a gőzöléshez. Ezt a kemencét használták kenyérsütésre is, a mellette álló öntöttvas tűzhelyen főztek, ezért ide került az edények tárolására alkalmas stelázsi. A teknő már csak az ágyak alatt fér el. Az asztal alja is praktikus kialakítású, hiszen szekrényként használható. Kihasználták azonban a tufa adottságait is a pinceházakban, sok helyen ugyanis a falba mélyített fülkékben is aludtak, mint ahogy a múzeumi pinceház esetében is. Kőfaragók Bükkalján A Bükkalján jelentős hagyománya alakult ki a helyi vulkáni eredetű kőzetek megmunkálásának. A lakó- és egyéb épületek több mint 90 százaléka kőből épült, ezen kívül épületelemeket: ablak- és ajtókereteket, kapuoszlopokat, valamint szobrokat, itatókat, malomköveket, kútkávákat és határköveket faragtak. A többségében kisföldű parasztok készség szinten ismerték, és generációkon át örökítették a kő bányászatát és faragását. Termékeik közül a sírkövek és útszéli keresztek jutottak a legtávolabbra, ellátták a Jászság és a Tisza-mellék településeit is. mSt j