Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

IX Nyugat-Dunántúl - IX-6 Bagladi lakóház

VIII IX-6 Bagladi lakóház Mászókéményes konyha Varga Károly az 1930-as évek elején korszerűsítette lakóházát. A füstöskonyha* kemencéjét elbontotta, a füsttelenített helyiséget lakható konyhává alakította. A sárkemence helyébe mászókéményes* kemencét, lakatosmunkákkal és rézveretekkel díszített, kombinált tűzhelyet építtetett. A főzésre szolgált a vasplatni, annak végében magasodik a kemence. A két sütőtérben, a rédtiben készítette Zakál Anna nap mint nap a süteményeket, a kalácsokat, a sült krumplit, a prószát* és más finomságokat. A sütő fölött alakították ki a vörösréz vízmelegítő üstöt, mellettük a kenyérsütő kemencét, melynek melegét tolóvasakkal szabályozták. A tűzhely kéménye a másik falon van, alul a kettős katlanajtó, fölötte a kéménybevezető nyílás ajtaja. Erről kapta nevét a tűzhely típusa, hiszen a kéményseprő innen tudott a kéménybe fölmászni. A Bagladról áttelepített boronafalú* lakóházat a volt kisnemesi származású Zakál Péter építtette. Az 1930-as években unokája, Zakál Anna és férje, Varga Károly volt a tulajdonos, akik hat gyermekükkel 15 holdas gazdaságot működtettek. Varga Károlyt a helyi önkormányzat bírónak választotta, aki ezután saját házában intézte a falu hivatalos ügyeit. Biztosította, hogy a megyei és az országos rendeleteket betartsák és végrehajtsák, bizonyos kérdésekben pedig bíráskodott is. A munkáját az esküdtekkel* közösen végezte, ők voltak a mai képviselők elődei.