Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
Múzeumtörténet
M úzeumtörté net A szabadtéri néprajzi múzeumokat a 19. század végén több tényező együttes hatására hozták tétre. Egyrészt a tudományok fejlődését követve folyamatosan fejlődtek és differenciálódtak a nekik megfelelő muzeológiai tudományágak. Felmerült egy olyan néprajzi múzeum létesítésének igénye, mely a népéletet a házakat és gazdasági épületeket, beleértve a berendezési és gazdálkodási tárgyakat is - a lehető legkomplexebb módon képes bemutatni. Másrészt a 19. század második felétől kifejlődő szakaszába érkező kapitalista gazdaság erőteljes városiasodást, modernizációt indított el északnyugatról keletre húzódva egész Európában, melynek következtében a meglévő falusi-paraszti építészet alkotásai viharos pusztutásnak indultak. A népi építészeti emlékek védelme elodázhatatlanná vált. E két feladat megvalósításához kiválóan alkalmasnak bizonyultak a skanzenek. A kiváló svéd tudós, Arthur Hazelius alapította a világ első szabadtéri néprajzi múzeumát Stockholmban 1891-ben annak érdekében, hogy a különböző svéd tájak és népcsoportok jellemző építményeit egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként, nagy tömegek által látogathatóan őrizzék meg és mutassák be. A városrészről, ahol elhelyezték, a Skanzen nevet kapta, és az idők folyamán sok nyelv szókincsébe, így a magyarba is beépült szabadtéri múzeum jelentésset. A svéd példát követve az I. világháború időszakáig elsősorban a skandináv területeken, majd napjainkig több hultámban Európa nagy részén sorra alakultak a Mi történik a nagyvilágban? Tombol a miniszoknya divatja. - 1967 Szentendre határában a Skanzen körül? megalapítják a Szabadtéri iMi-a Néprajzi Múzeumot.
