Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese
A rurális társadalom kapcsolatrendszerének átalakulása, a mobilitás, a művelődés, a szabadidő- és a sport kérdése is szoros összefüggésben áll az urbanizáció, a modernizáció kérdéseivel, valamint az adott korszak politikai, társadalmi berendezkedésével. Megjelent egy új társadalmi réteg, a modern értelemben vett értelmiség is, akik kezükbe vették a falu kulturális életének irányítását az akkor felülről irányított kultúrpolitikai irányelvek figyelembevételével. 1950-es, hatvanas években megépült a művelődési házak, amik az újonnan létrejövő, illetve létrehozni szándékozott közösség nyilvános terévé kívántak válni, ezzel is uniformizálva az eltérő kulturális közegekből érkezők sokaságát. Az addigi hagyományos közösségi alkalmak háttérbe szorultak, és egy egészen más jellegű, urbánus, intézményesített, kulturális élet bontakozott ki. A párt kultúrafelfogása szerint az elmaradott néprétegek művelődését tűzték ki célul, amelyben benne foglaltatott politikai átnevelésük is. így a művelődési házak rendszerváltás előtti műsorrepertoárján egyaránt szerepeltek pártgyűlések, munkásőrgyűlések, amatőr színjátszó csoportok előadásai, különböző zenei, irodalmi műsorok, fővárosi művészek fellépései, működött mozi, népi tánc és dalkör, valamint a lakosság éppen aktuális magán - lakodalom, halotti tor, karácsony, szilveszter, és egyéb alkalmak, illetve újonnan bevezetett társadalmi ünnepségek: április 4, illetve november 7-e. 9 A szabadidő másik jellemző alkalmai voltak a sportmérkőzések. A mozgással összekötött játék, a testgyakorlás, ezzel együtt a versenyszerű fizikai és/vagy szellemi megmérettetés a 20. században olyan jelentőségre tett szert, melyre addig talán soha nem láthattunk példát. A 20. század folyamán a szervezett, irányított csoportos sportfoglalkozás egyre nagyobb mértékben elérte a vidéki kisebb településeket is. A sport népszerűsítését, kiterjesztését 1945 után az új rendszer is fontosnak érezte. 1 0 A lokális identitás vizsgálata során kérdésfelvetéseink arra vonatkoztak, hogy az egyes intézmények hogyan válhatnak a közösségi élet részévé, s hogy a helyi tradíciók miként válhatnak, akár a tudatos hagyományteremtés szándékával, a lokális identitás részévé. Azt mondhatjuk, hogy a lokalitás, törékenysége mellett állandóan változó, képlékeny dolog, és ha törik is, akkor szilánkjaiban új lokalitás vagy lokalitások alapjaként szolgálhat. Képlékenységét tovább fokozza, ha a lokalitáshoz egy olyan terminust is csatolunk, mint az identitás, hiszen az más-más szituációkban teljesen más formákat ölthet. A huszadik század során felgyorsult folyamatok miatt sokkalta többször kell újra meghatároznia magát egy ilyen közösségnek, mind formális, mind informális módon. 1 1 A kutatás során új irányvonal kijelölése is megtörtént. A jelenkor kutatás kapcsán azon rurális technikák, technológiák és innovációk vizsgálatát kezdtük meg, amelyeket ma újra hasznosítanak, amelyek a fenntartható fejlődés kontextusában új értelmezést nyernek. 1 2 A kutatás ezen iránya szorosan csatlakozik a mai európai, néprajzi kutatások jelentős, újszerű irányzatához. A kutatási eredmények közzététele többféle módon történt meg. A kutatási anyagok -a gyűjtési interjúk (hangfelvételek, gyűjtési naplók, a lejegyzett interjúk, a te9 VARGA Andrea 2009. 345-368. 10 VAJDA Sándor 2009. 333-344. 11 ÉGŐ Áron 2009. 369-380. 12 S.O.S Save Our Sources! 2009. 14
