Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese

A rurális társadalom kapcsolatrendszerének átalakulása, a mobilitás, a művelődés, a szabadidő- és a sport kérdése is szoros összefüggésben áll az urbanizáció, a modernizá­ció kérdéseivel, valamint az adott korszak politikai, társadalmi berendezkedésével. Megjelent egy új társadalmi réteg, a modern értelemben vett értelmiség is, akik ke­zükbe vették a falu kulturális életének irányítását az akkor felülről irányított kultúrpo­litikai irányelvek figyelembevételével. 1950-es, hatvanas években megépült a művelő­dési házak, amik az újonnan létrejövő, illetve létrehozni szándékozott közösség nyilvá­nos terévé kívántak válni, ezzel is uniformizálva az eltérő kulturális közegekből érke­zők sokaságát. Az addigi hagyományos közösségi alkalmak háttérbe szorultak, és egy egészen más jellegű, urbánus, intézményesített, kulturális élet bontakozott ki. A párt kultúrafelfogása szerint az elmaradott néprétegek művelődését tűzték ki célul, amely­ben benne foglaltatott politikai átnevelésük is. így a művelődési házak rendszerváltás előtti műsorrepertoárján egyaránt szerepeltek pártgyűlések, munkásőrgyűlések, ama­tőr színjátszó csoportok előadásai, különböző zenei, irodalmi műsorok, fővárosi művé­szek fellépései, működött mozi, népi tánc és dalkör, valamint a lakosság éppen aktuá­lis magán - lakodalom, halotti tor, karácsony, szilveszter, és egyéb alkalmak, illetve újonnan bevezetett társadalmi ünnepségek: április 4, illetve november 7-e. 9 A szabadidő másik jellemző alkalmai voltak a sportmérkőzések. A mozgással össze­kötött játék, a testgyakorlás, ezzel együtt a versenyszerű fizikai és/vagy szellemi meg­mérettetés a 20. században olyan jelentőségre tett szert, melyre addig talán soha nem láthattunk példát. A 20. század folyamán a szervezett, irányított csoportos sportfog­lalkozás egyre nagyobb mértékben elérte a vidéki kisebb településeket is. A sport népszerűsítését, kiterjesztését 1945 után az új rendszer is fontosnak érezte. 1 0 A lokális identitás vizsgálata során kérdésfelvetéseink arra vonatkoztak, hogy az egyes intézmények hogyan válhatnak a közösségi élet részévé, s hogy a helyi tradíci­ók miként válhatnak, akár a tudatos hagyományteremtés szándékával, a lokális iden­titás részévé. Azt mondhatjuk, hogy a lokalitás, törékenysége mellett állandóan változó, képlékeny dolog, és ha törik is, akkor szilánkjaiban új lokalitás vagy lokalitások alapjaként szolgálhat. Képlékenységét tovább fokozza, ha a lokalitáshoz egy olyan terminust is csatolunk, mint az identitás, hiszen az más-más szituációkban teljesen más formákat ölthet. A huszadik század során felgyorsult folyamatok miatt sokkalta többször kell újra meghatároznia ma­gát egy ilyen közösségnek, mind formális, mind informális módon. 1 1 A kutatás során új irányvonal kijelölése is megtörtént. A jelenkor kutatás kapcsán azon rurális technikák, technológiák és innovációk vizsgálatát kezdtük meg, amelye­ket ma újra hasznosítanak, amelyek a fenntartható fejlődés kontextusában új értelme­zést nyernek. 1 2 A kutatás ezen iránya szorosan csatlakozik a mai európai, néprajzi ku­tatások jelentős, újszerű irányzatához. A kutatási eredmények közzététele többféle módon történt meg. A kutatási anya­gok -a gyűjtési interjúk (hangfelvételek, gyűjtési naplók, a lejegyzett interjúk, a te­9 VARGA Andrea 2009. 345-368. 10 VAJDA Sándor 2009. 333-344. 11 ÉGŐ Áron 2009. 369-380. 12 S.O.S Save Our Sources! 2009. 14

Next

/
Thumbnails
Contents