Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

Mezőpetri viszonylatában a strukturális meghatározókhoz tartoznak, azon történelmi események, amelyek a változásokat elindítják. Jelen esetben ez a II. világháború és következményei, a deportálások, a szocialista államszervezet kiépülése. A folyamatok és mechanizmusok, az új államszervezettel járó, a gazdaságot és a társadalmat átalakító változások: az erőszakos iparosítások, a gazdaság szerkezetének átalakulása, a társadalmi struktúra megváltozása, a hatalom által kiépített új társadalmi rétegek illetve civil szerv ezetek megjelenése. Az irányok és következmények, a központilag irányított tényezők megjelenése mikro- és makroszinten. Adatközlőim narratíváiban megjelennek a felújít, átalakít szavak, melyeket a modernizál szinonimájaként értenek. Ha ezeknek a kifejezéseknek az értelmezési tartományát megvizsgálom, arra a megállapításra jutok, hogy az életkörülményeik javítása élvez prioritást. Ezalatt a lakásbelsők felújítását, a fürdőszoba kialakítását, a komfortérzetet növelő berendezési tárgyak beszerzését, a régi gazdasági épületek lebontását vagy átépítését értik. Ezen folyamatok elindulásának kezdeti időpontjaként, a kollektíva gazdasági tevékenységének megélénkülését és a társadalmi-átstrukturálódást - a 2. szektor megjelenésével - határozták meg. Az 1945 utáni átalakulások a magyarországi néprajzosok, antropológusok figyelmét felkeltette, hiszen ez a dátum mérföldkő abban a tekintetben, hogy a II. világháborút követően hatalmas gazdasági fellendülésnek lehetünk tanúi, melyet az ipari forradalom 3. szakaszának is nevezhetünk.

3 A II. világháborút követő társadalmi- és gazdasági változások vizsgálata két éve képezi tudományos érdeklődésem középpontját. A muzeológiai tanulmányaim és gyakorlataim során figyeltem fel a 20. századi változások dokumentálásának fontosságára. „Nem elég a letűnt rurális társadalom reliktumait felkutatni, megőrizni. Nyitni kell a közelmúltnak és a jelen kulturális jelenségei felé. "

4 Ugyan a magyar néprajz klasszikus értelemben vett korszaka az I. világháborúval lezárult, nem szabad lemaradni az ezt követő időszak változásainak vizsgálatairól.

5Célként tűztem ki, hogy a községben a két világháború közötti időszaktól kezdve napjainkig megvizsgáljam a társadalmi és gazdasági változásokat, azt hogy strukturálódik és működik a közösség a nagy történeti kataklizmák hatására. Éppen ezért éltem a „kezdem el" megfogalmazással írásom elején, hiszen kutatási célkitűzésemnek egy részlete az alábbi tanulmány, mely az 1945 és 1956 közötti intervallumot vázolja fel. ORMOS Mária gondolatai alapján választottam „előkutatásom" időkeretének. A kommunista eszmerendszer összeomlása, három hullámban ment végbe. Az első, 1953-ban Sztálin halálával kezdődött és az 1956-os magyarországi eseményekkel tetőzött. A második, a hatvanas években kristályosodott ki és a prágai tavasszal záródott, majd a harmadik, az európai együttműködési szerződésekkel, a magyar határzár megszüntetésével és az NDK határ megnyitásával végleg megtörte a szovjet hatalmat.

6 Hipotézisem szerint a szocialista szférába tartozó városokkal párhuzamosan fejlődő faluról beszélhetünk, melynek gazdaságában és társadalmi átstrukturálódásában a modernizáció tényezői már 1945-től 3. FEJŐS Zoltán 1998. 13. 4. CSERI Miklós 2003. 7. 5. T. BERECZKI Ibolya 2002. 10. 6. ORMOS Mária 2006. 176