Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
és 2001között végzett helyszíni adatgyűjtést végeztem, ami segített tisztázni a telepesházak mibenlétét, későbbi átalakításuk menetét. 7 A nagykarácsonyi terepmunkát kiegészítendő jelen tanulmány megírása előtt valamennyi telepes községet felkerestem. A bejárások során interjúkat készítettem és dokumentációs fotóanyagot állítottam össze. 8 Harmadikként a településkutatás megkerülhetetlen forrásanyagait, a Hadtörténeti Múzeumban őrzött katonai felmérések térképszelvényeit és a Földmérési és Távérzékelési Intézetből kikért dualizmus korabeli kataszteri térképek szelvényeit használtam föl, és vetettem össze az interneten elérhető légi felvételekkel és térképekkel." Végül az irodalmak kapcsán meg kell említenem néhány monográfiát, 10 valamint a Fejér Megyei Levéltár évkönyveit, amelyekben egyrészt az 1945-ös agrárátalakulás helyi jellegéről találhatók tanulmányok, másrészt az egyes községek monográfiái olvashatók. 1 1 A telepes falvakat érintő építészeti munkák tanulmányozásához a Tér és Forma valamint az Új Építészet idevágó évfolyamait és néhány alapmunkának tekinthető monográfiát használtam fel. 1 2 Hivatalos forradalom: a társadalomépítés A hivatali apparátus A telepesközségek kialakítását koordinálandó egy központi irányítás alá rendelt, rendkívül erősen hierarchizált, az első kapavágástól az utolsó szög beveréséig szabályozott bürokratikus szervezet jött létre. Már 1946 februárjában egységesítették az ügymenetet, ami alapján a már folyó Bicske-Nagyegyháza, Budajenő, Ercsi-Besnyő cs Etyek munkálatait is utólagos korrekciónak vetették alá." A szervezet feje az Országos Földbirtokrendező Tanács volt, amelyhez végrehajtó szerveknek a telepítési hivatalt és a műszaki osztályt jelölték ki. Előbbi feladatkörébe tartozott a telepítésre alkalmas területek felkutatása, nyilvántartása, az igénylők átirányítása és az új községek társadalmi és gazdasági életének megindítása. Utóbbiban készültek el a földmérési, víztelenítési, út- és magasépítési tervek, innen irányították a kivitelezést, valamint kezelték a mezőgazdasági gépparkot. 1" 1 A telepeknek alkalmas ingatlanok kiválasztása több lépcsős ügymenetben zajlott (2. ábra). Elsőként a kiküldött tisztviselők készítettek egy 7. Az alkalmazott módszerek: házfelmérés, interjúzás, kérdőíves felmérés, résztvevő megfigyelés. Nagykarácsony történetéről, építészeti karakteréről lásd: TAMÁSKA Máté 2005., a kérdőíves vizsgálatról lásd TAMÁSKA Máté 2006., 2008. 8. A telepes községek bejárása során Horváth Endre kollégám volt segítségemre. 9. http://earth. goo gle.com/ . http://maps.google.com/ 10. KÉRI Katalin 2004.; HETÉNYI István 1995. 11. FARKAS Gábor 1970.; FARKAS Gábor 1991a.; FARKAS Gábor 1991b.; HANTOS László 1970.; VÁRNAI Tamás 1987.; VÁRNAI Tamás 1990. 12. Az építésztársadalom 1945 utáni belső rendszerváltásáról: MERÉNYI Ferenc 1972, (idevágó fejezetek); SAÁD József 1985.; SIMON Mariann 1999.; A népi mozgalom alapvonásairól: BALASSA M. Iván 2002.; BEREY Katalin 1980.; DÉRY Attila 1995,. (idevágó fejezetek); HADIK András 1987.; HÁMORI Péter 2004.; SÁRI Zsolt 2003.; Az építészeti lapokból lényegbevágó szemelvényeket közöl: CSURGÓ Bernadett 2007. 99. 13. (2) 14. U. o. 91
