Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden
később a közeli kenyérgyárba, illetve pékhez vitték a kenyeret süttetni. Sárikék addig dagasztottak háznál kenyeret, amíg Sárik József a tsz-ben lisztet és korpát is kapott fajadagként, utána szintén péknél vagy a közeli boltból vették. A kisebb telken Sárikéknál csak veteményes és virágos kertet műveltek és műveli Sárik Julianna ma is. Zakaréknál szőlőt és gyümölcsfákat is telepített Pánczél Gergely a veteményes és a virágos kert mellé, de ma már egyiket sem bírják művelni, a lányuk családja pedig szabadulna a tehertől. Azért a Mizsei úti telepen is volt egy ideig lehetőség terjeszkedésre. A porták nem közvetlenül a csatorna partjára épültek, hanem a telep és a csatorna között voltak ki nem osztott földek, amit bérelhettek a telepi családok, amíg azok be nem épültek. Ilyen parcellát Sárik József is művelt egy ideig veteményesként, illetve tartott rajta kecskét. Tanulmányomban ízelítőt próbáltam adni a 20. század legjelentősebb telepes családi ház-építési programjának ceglédi megvalósulásából. Kutatási témám még sok szempont vizsgálatára ad módot és feladatot. A ceglédi telepek szociológiai és néprajzi szempontból való vizsgálata még több interjút, „mélyfúrást" igényel. Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye sok településén állnak még ONCSA házak, mind más-más települési környezetben. Az ONCSA jelentése Cegléden talán már csak az idősebb korosztálynak mond valamit. Aki nem tudja, hogy mit takar ez a betűszó, annak ránézésre sem tűnik már fel az sok egykor egyforma ház, hiszen olyan nagymérvű már rajtuk az átalakítás. Egy-két ház őrzi még a külsejében is eredeti vonásokat. A térképeken sokáig nyoma volt az „Oncsa" elnevezésnek. A Mizsei úti telepet a 1964-ben még Oncsatelepként jelölték a város térképén, 1976-tól már Avar utcaként. 8 3 Csemőben az egyik legépebben megmaradt ház új, fiatal tulajdonosai nem igazán tudták, hogy milyen házban laknak, de a ház homlokzatait eredeti állapotában hagyták meg fehérre meszelve. (4. számú kép) Mindezt azért, mert így tetszet nekik. Itt, a ház előtt elhaladó dűlő neve még őrzi ennek az intézménynek a nevét. A Vett úti telepen is rajta maradt ez a név. Ehhez a házsorhoz személyes kötődésem is van. Anyai nagyszüleim édesanyám születésétől 6 éves koráig laktak itt albérletben. Apai nagyszüleim tanyája pedig a szomszéd dűlőben van, rálátni onnan a házsorra. A szüleim mindig is csak az Oncsaként emlegették ezt a tanyavilága beékelődött szabályos utcát. 83. HÍDVÉGI Lajos 1984. 167-168. 83
