Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden
anyámnak. Meg akkor volt egy vaságy. Még azt anyámék kapták nászajándékba. Azon feküdt édesapám mindég. [Ez volt a mosókonyhába beállítva - Gy. S.] Egy emeletes ágyat adtak, [a II. világháború után] Az ott volt a sarokban. Es a gyerekek nappal azon ugráltak. [..] Ottan meg — ahol mostan a fürdőkád vem - ottan meg ágy volt. Mindig. Es akkor a kisebb gyerekek ott aludtak. Szegény anyám is aludt olt velük. " " Később vásároltak a pad elé asztalt, egy hárompolcos stelázsit és egy kredencet, ami most a szerszámosban kapott új funkciót. A egykori asztal is kikerült a házból; annak végében áll a hátsó udvaron. A jelenlegi konyhaszekrényt más bútorokkal Zakar Erzsébeték hozták Szolnokról és azokhoz vásárolták sorban a jelenlegi bútorzatot: az elemes szekrénysort, a kagylófoteleket, a dohányzóasztalt stb. A szobai egyik ágyat a lányától „örökölték", a konyhai rekamiét is kapták. A Sárik családnak sem volt sok bútora, amivel a házba költöztek. Egy lovas kocsin elfért minden. Az iparos készítette szétszedhető ágyak, sublót, mellett szükség volt házilag készített berendezési tárgyakra is: „A pici gyerekeknek... Akkor még megvolt az a közfal Ott volt egy ilyen vacokszerüség, amit apácskám csinált oda deszkából. Es akkor az apraja ott feküdtek. A nagyocskák meg itt egy ágy meg itt egy ágy. A szülők azok a konyhában aludtak. Ott volt nekik egy ágy, ottan aludtak. Itten a kilenc gyerek. Ugye nem egyszerre volt a kilenc gyerek, mert voltak picik, nagyok, de itt mindig volt gyerek. " A közfal másik oldalán: „Egy ágyon ketten. En mondjuk a nővéremmel... a nénémmel aludtam együtt. [...] A másik sarokban meg megint volt egy ágy. 1 A konyhában] „...pad volt. Volt ilyen hosszú deszka és apácskám csinált ilyen hosszú padot. Meg aztán ez a kecskelábú asztal volt. [...] A szobába meg nyilván kaptunk valahonnan... a Zsuzsika néniéktől egy ilyen nagyobbacska négyszögletes asztalt. ' w A Zakar házhoz már lányuk férje, Pánczél Gergely készített egy szép, alacsonyra falazott kerítést és vasból kiskaput. A Vett úti telepen a legtöbb család kerítéssel kialakította a maga elkerített belső udvarát. Mivel a telepek közül itt volt a legnagyobb a teleknagyság, viszonylag nagy belső udvart tudtak kialakítani, ami tágabb lehetőséget adott az udvar „berendezésére". Zakar Erzsébeték az udvarukat kétfelé osztották. Az első udvar eléggé szűk. Sok helyet vesz el a terasz. Vele szemben egy kis virágos kert mellett, egy nagy fa alatt áll egy tetővel ellátott kerti pad, valamint egy buszajtókból készített „klasszikus" nyári lak. Ez sokszor szolgál a jó időben az étkezések és a pihenés helyéül, de tárolásra is használják. Az udvart a lakóépület végénél kerítés és kiskapu választja el a hátsó - már tágasabb - udvartól. A kerítésnél található közvetlenül a Norton kút. A főépület és melléképületek közötti területre Zakar Erzsébet és férje hazaköltözésük után nyári konyhát és borházat építettek. Az udvart egy ugyancsak saját kezűleg épített, félig földbe süllyesztett, pincének is használt verem zárja le. Az óllal szemközti oldalon áll egy fedett katlan, mellette a kutyaházzal. Mindkét juttatott család a kezdettől nevelt 1-2 malacot és baromfit, de nagyobb malactartásba csak Zakar Erzsébeték vágtak bele, ami egy ideig a szőlővel együtt kiegészítő jövedelmet biztosított a család számára. Neveltek birkát, volt, hogy öt malacot és nyulakat is. A hátsó udvaron keresztül menve egy kiskapun át érkezünk a Pánczél Gergely által hulladék faanyagból épített sokrekeszes fáskamrához és az ólakhoz. Ma az ólakban is csak tüzelőt tárolnak és a Szövetkezet által építtetett disznóólban is. 79. Zakar Erzsébet közlése. 80. Sárik Julianna közlése. 80