Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden

Az 1943-ben épített Mizsei úti telepre a „falusi lakóház" 1943-ban áttervezett változatát építették. Erre az első két évben összegyűlt tapasztalatok miatt volt szükség. Befoglaló mérete 7,50x10,20 m. A hosszabbik oldalon végigfutó tornác megmaradt. A tornácról nyílik a 18 nr-es hajópadlóval burkolt lakókonyha. A cementsimítással ellátott megnövelt alapterületű főző-mosőfülke részéből érhető el az éléskamra. A mérnökök a korábban a konyhába tervezett tűzhelyet a mosókonyhába állították be. Ezekre a változtatásokra azért volt szükség, mert a tűzhely a korábbi helyén „erősen forgalomnak kitett helyen, a lakókonyha sarkában állott" is így az egész konyha tégla- vagy cementburkolatot igényelt. Ráadásul „mindkettőfelette ártalmas volt a lakókonyhában többnyire mezítláb időző gyermekek egészségére. " A konyha lakórészéből nyílik az ugyancsak deszkapadlós, hálófülkés lakószoba. Ennek alapterülete nem változott. Az irányára 4-6000 P volt.'

1

4 A főhomlokzat mindkét típusnál teljesen egyszerű, díszítetlen volt. Egyedül az oromzaton lévő nyílás formájában volt eltérés: egy kerek, illetve két kihagyott téglányi szögletes nyílásokat hagytak. A házakhoz melléképület is járt. Egy fedél alatt helyeztek el egy ólat kifutóval, felette csirkepadlással, egy árnyékszéket és szerszámoskamrát, amely a porta építési frontjára épült a lakóépület mögött 5 méterrel. A tervezők ezzel lehetőséget hagytak az épületek bővítésére, amivel a tulajdonosok általában éltek is. A Sárkány-telepen úgy helyezték el a házakat, hogy az utcafrontra került épületeknek mind a két oldalára jutott a kertből, kb. 1/3-2/3 arányban. A másik három telepen a telekhatárra építkeztek és hagytak a ház előtt előkertet is. A Sárkány telepen nem járt a házakhoz kerítés, csak a telep két végére ültettek egy sor eperfacsemetét: „A kerítésnek az eperfái.... Ekkorára fölnyesték. Az lett a sövény, a kerítés. Hogy a szél ne hordja a homokot. Mikor fújt a szél, csak úgy füstölt az út. Szél hordta... poszahomok, úgy nevezték. [...] Közte oszt a nagyobbat meghagyták, a többit visszametszették. Eogta a szelet.

m A csemői és a Mizsei úti telephez járt léckerítés a főfrontra, de az egyes házak közé nem. A szövetkezet a két tanyavilágba épített telepre készíttetett két-két ún. „tábori kemencét", amelyekben a telep lakói kenyeret süthettek. A Sárkány telepen a kemencék néhány tűzbe dobott világháborús lőszer miatt összedőltek, helyükbe újat nem építettek. Itt - tudomásom szerint - csak egy házba raktak be egy búbos kemencét. Kutat is biztosított a Szövetkezet; a Sárkány-telepre csak két kutat ásattak, Csemőben és a Mizsei út mellet lévő házakhoz ötöt-ötöt. A háború után... A szövetkezet háború utáni működéséről keveset tudok, de néhány évig biztosan folytatódott. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot és az árvizes alapot a 6300/1945. M. E. ren64. TÓTH Kálmán Géza 1943. 1-3.; TI MON Kálmán 1983. 433. Ez a változat fülkék nélkül 2 ablakos homlokzattal is építhető volt. 65. Pánczél Gergely közlése. 71