Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében
A hagyományos paraszti társadalomban a gyermekcsoportok kialakulásának tényezői: a gyermekek neme, 3 2 kora, lakóhelye, 3 3 szüleik státusza, vallási és etnikai csoportba tartozása volt. Az iskoláskor előtt már csapatokba szerveződnek, igaz 3-4 éves korig, még inkább a nagyobb testvérekkel együtt mozognak. Az iskoláskor elérése után különböző csapatok alakulnak, melyekre különböző játékkincs is jellemző. 3 4 Ebből is megfigyelhető, hogy ebben az időszakban a gyermekek körében igen erős a csoportkohézió. 3 5 A hagyományos népi játékok eltűnésekor is fennmaradtak sok helyen a gyermekcsapatok, de az imént említett tényezők már egyre kevesebb szerepet kaptak a szerveződésüknél. 3 6 A falvak modernizációjának köszönhetően a gyermekek szabadidős tevékenységei is változtak. A televízió, és a benne megjelenő mesék, gyermekfilmek eleinte a közös tévénézéssel még közösségi alkalmat is jelentettek, azonban a tévézés az 1980-as évek végétől egyre inkább a gyerekek önálló, egyéni programjává vált, és egyre nagyobb szerepet kapott a szabadidő eltöltésénél. Mára az imént említett a szempontok nagymértékben elhalványultak a gyermekközösségek alakulásánál. Káváson, mint már bemutattam nincs igazán közösségi tér, ahol a gyerekek spontán találkozhatnának. Az iskola hiánya is gátolja a gyermekközösségek kialakulását. Ezt a helyzetet ellensúlyozandó a Kávási Ifjúságért és Kulturális Alapítvány (KIKA) szervez a nyár folyamán az ifjabb generáció számára programokat. A KI KA programja: „A község, és térségében élő gyermekekkel, a meglévő épületekben kialakított műhelyekben, nyári tábor keretében tervezzük megismertetni a településünkre korábban jellemző életformákat. A gyermekek-fiatalok bevonásán keresztül érhető el a térség építészeti örökségének és népi hagyományainak megőrzése és bekapcsolása a napi életbe. Célunk, hogy kézműves tábor keretében mutassuk be a Kávási településre korábban jellemző életformákat - régi használati tárgyakat és azok készítésének módját .A gyermekeken keresztül tervezzük megtalálni a kézműves műhelyek felállításával az új funkciókat, illetve a régi hagyományos szerepeket visszaállítani a meglévő épületek esetén. A gyermekek érdeklődése garancia arra, hogy a meglévő adottságok kihasználásának részesei legyenek." 3 7 Az itt elmondottakból kiderül, hogy a falu lakói sokat tesznek egy összetartó gyermekközösség kialakításáért A tájházban minden évben megrendezésre kerülő hagyományőrző táborban kézműves foglalkozásokon, előadásokon vehetnek részt. A tábor időszaka alatt a gyermekek bandába verődve közös játékkal töltik idejüket a focipályán, mely ilyenkor központi gyülekezőhellyé válik. A kulcsos házban az ingyenes angolórák is inkább a közösen töltött 32. .Vasárnaponként, mikor már lányok voltunk, akkor meg összejöttünk a falu közepén, vagy valami, aztán akkor beszélgettünk, elmentünk sétálni ide afaluba." V B.-néval készített interjú részlete. Kávás 33. „Voltunk ketten-hárman, akik össze szoktunk menni, aztán itt. volt a...-nak a testvérje, az annyi idős volt, mint én. Ebbe a házba is volt egy velem egyidős. Összementünk, aztá'együttjátszottunk."V B.-néval készített interjú részlete. Kávás. 34. KRESZ Mária. én. 35. „És akkor mit csináltatok szabadidőtökben? Hát bandáztunk. Bicikli, szánkó. Szánkót összetörtünk vagy hármat, utána már nem kaptunk. Zacskó, nejlonzacskót kitömtünk rongyokkal vagy szalmával\ aztán azon mentünk a pályára. Milyen pályára? Hát a focipálya, az volt a randalírozásoknak a helye, aztán ott el voltunk. " M.Z.-nével készített interjú részlete. Kávás 36. „Mi lányok beálltunk a fiúkkal focizni". M.Z.-nével készített interjú részlete. Kávás. 37. http:/Avww. kavastaiinfo.hu/A_M i_Programunk.ht m 2009-10-05 316
