Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban
A háztartások felszereltségében a falusi háztartások nagyobb figyelmet fordítottak a kisgazdaság működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésére az általános háztartási-felszerelési cikkekkel szemben. „A falusi családokban az 1960-1910-es évek során csak fokozatosan és kismértékben csökkent a saját termelésű élelmiszer fogyasztása, s ugyanilyen arányban nőtt a vásárolt és a háztartáson kivid elfogyasztott élelmiszereké. A tartós és romlandó élelmiszerek megfelelő tárolását is átalakította a vásárolt áru, amihez a piac, mintegy szükséges háztartási eszközt, ajánlotta a hűtőszekrényt. E helyütt is kiemelendő a sertés feldolgozásában történt 20. századi változások közül a legjelentősebb a húsrészek felhasználásában bekövetkezett arányeltolódás és a konzerválási módok átalakulása. h H A fajtaváltás fokozatosan történt, a zsírsertés helyett a hússertés került előtérbe. Ez utóbbi feldolgozott készítményei a füstölés után kevesebb zsírtartalom miatt hamarabb kiszáradtak. Ahol mélyhűtő rendelkezésre állt, az avasodás, teljes kiszáradás megelőzéseként mélyhűtőbe tették el a kolbászt, szalámit, sonkát. Az 1970-es évek közepére az élelmiszer áruházak tömeges elterjedése, továbbá a készen beszerezhető takarmányok viszonylag magas ára oda vezetett, hogy sok helyen abbamaradt a házi disznóölés gyakorlása. „A készen vásárolható nyershús bármikor elérhető volt a háziasszonyok számára, ezenkívül a kordivat a vasárnapi rántott húsos ebédet kötelezően előírta. m Az 1990-es évek elején újra előtérben került a családok önellátásra törekvése falun és városon egyaránt. Az egész éves családi hússzükséglet biztosításának a legalkalmasabb módja a disznóvágás, de ennek eszközei, eljárásai, folyamatosan változnak. 7 0 Az átalakulása meghatározó tényezője a fagyasztóláda robbanásszerű elterjedése, ami Erdőhorvátiban az 1985-90-es években már általános volt. „Amikor gyártották, mi a gyártástól kezdve, amikor lehetőségünk volt rá, mink eléggé léptünk a dolgainkkal. A munkában is léptünk, meg ezekben is léptünk, úgyhogy nem utolsók voltunk. ' V l A polgári-városi lakásokban az 1940-1950-es években terjedt el a jégszekrény, amelyet az 1960-as évektől az elektromos hűtőszekrény váltott fel. 7 2 A háztartási hűtőgépek, a gyártók ajánlása alapján, több csoportba sorolhatók. Kezdetben a hűtőszekrény szovjet típusai kerültek a magyar piacra (Belorusszia, Szaharov stb.) amelyeket legtöbb esetben „feketén" lehetett beszerezni. A jászberényi gyár már külön mélyhűtőt is forgalomba hozott, Lehel típusú kombinált gépei az 1970-es évek végétől már a boltokban voltak. 1988-tól ún. „Gorenje-korszak" kezdődött, melyet ugyan Szlovéniában gyártottak, de Ausztriából lehetett beszerezni. Grósz Károly által meghirdetett valutagyűjtés 3 évenkénti kiváltása következtében az egész országban Lada autókat lehetett látni tetejükön hűtőgépekkel." Az 1980-as évektől megjelentek a 300 literes fagyasztóládák, és a kisebb helyet elfoglaló fagyasztó szekrények, mint tartós fogvasz67. VALUCH Tibor 2003. 160. 68. T. BERECZKI Ibolya 1997. 111. 69. T. BERECZKI Ibolya 1997. 113. 70. T BERECZKI Ibolya 1997. 113. 71. Saját gyűjtés. 2006. Z. Lné S. M. szül.: 1932. ref. 72. VALUCH Tibor 2003. 163. 73. BODI Erzsébet szíves közlése nyomán. 285
