Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Halák Emese: A kerítések nyelvén – Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében

Hálák Emese A KERÍTÉSEK NYELVÉN Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében A kerítés az építtető, illetve a tulajdonos elsőszámú névjegye, kirakata, kifordított pénztárcája, az első rejtett - a tárgyi világ jelnyelvén megszólaltatott - kommunikációs csatorna a külvilág felé, melyen keresztül a kerítés mögött lakó mintegy leképezi önmagát és megjeleníti az adott közösségben, társadalomban elfoglalt helyét is. Persze nem mindegy, hogy ezt mikor és hol teszi, hiszen „jelnyelvének" kifejezőeszközei térben és időben eltérőek lehetnek, mely a kerítések újra és újra változó típusainak és tulajdonságainak megjelenését eredményezi. A következőkben a rurális kultúra e rejtett dimenziójának emberi emlékezettel befogható változását járom körbe a ma kimerevített képének elemzésével egy kis zempléni falu, Erdőhorváti példáján. Célom, hogy egy konkrét esettanulmány tanulságai, azaz az összegyűjtött adatok és ezek elemzési szempontjai által a jövőbeni összehasonlító vizsgálatokhoz adatokat, illetve egy lehetséges értelmezési keretet adjak, mely rávilágíthat ezen jelnyelv kifejezőeszközeinek magyarországi változástörténetében megjelenő hasonlóságaira és különbségeire.

1 A kutatási előzmények és a vizsgálati anyag rövid ismertetését követően az általam gyűjtött adatok értelmezését és rendszerbe foglalását kísérlem meg sorra véve a kerítések funkcióit, az egyes funkciókhoz rendelve az általuk befolyásolt alapanyagbeli, technikai, formai vagy szerkezeti tulajdonságokat, majd a kerítések Erdőhorvátiban megjelenő típusait helyezném el időbeli és térbeli síkon. Kutatási előzmények, vizsgálati anyag rövid ismertetése A kutatásom helyszíne Erdőhorváti, ahol 2006 óta vizsgálom a kerítéseket. A három év kutatási irányultsága, módszertana sokban változott, alakult. Kezdetben a néprajzi-építészeti összefoglalások megfelelő címszavai, vonatkozó fejezetei alapján, valamint a témakörben készült kérdőívek segítségével a kerítések típusainak, különböző tulajdonságainak történeti változását próbáltam feltérképezni a készítő személyétől, a javítás, újrahasznosítás témaköréig. Az interjúk és irányított beszélgetések során összegyűlt anyag szolgált a későbbi kutatás bázisául, mintegy felrajzolva a településen megjelenő releváns kérdésköröket. A következőkben két vonalon folytattam a kutatást. Egyrészt az eredmények reprezentativitásának biztosítása végett dokumentáltam a fő utca (Kassai utca) 170 1. A kerítések témakörének kutatástörténeti vonatkozásait - bár az ilyen irányú munkákat természetesen áttekintettem, felhasználtam, mégis - a terjedelmi korlátok miatt jelen tanulmányban külön nem kívánom bemutatni. 229