Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában

számtalan BSH-ház épült. A vállalati hitelek mellett az 1960-as évektől, OTP hitelek is a lakosság rendelkezésére álltak, így a fő utca mentén egymás után épültek az új, több szobával és fürdőszobával ellátott kockaházak.

w Az OTP kölcsönök széles körű hozzáférhetősége miatt az egész országban nagy lakásépítési hullám indult el az 1960-as években, ami egészen az 1990-es évekig dinamikus növekedést mutatott.

4

0 Az új lakóházak építői minden tekintetben szakítottak a korábbi századok tájépítészetével. Rövid időn belül, a nagy mennyiségben felépülő kockaházak uniformizáló hatása kezdte uralni az utcaképet. A típusépítészet jelenléte nem újdonság a magyar városokban és falvakban. Gondoljunk csak az 1920-as években épülő FAKSZ, majd az ONCSA házakra,

4

1 vagy megyénkben Lovásziban és Bázakerettyén a két világháború között elkészült mérnők- és munkáslakásokra. A kockaházakkal ellentétben a korábbi típusépületek tervezői figyelembe vették az adott terület építészeti hagyományait. Ezek a stílusok pedig megjelentek a házak külső jegyiben és valamilyen szinten a ház belső szerkezetében is. Sokszor ugyanis ezek az épületek formájukban nem sokban különböztek a tájegységre jellemző parasztházaktól.

4

2 Lásd például a zalaegerszegi ONCSA-házakat, amelyek küllemükkel, szerkezetükkel, díszes oromzatukkal a göcseji hosszúházakat mintázzák. Az 1960-as évektől mind nagyobb térhez jutó szocialista építőipar a kockaházakkal minden tekintetben újat alkotott. Nemcsak a ház külleme, formája, belső beosztása, de még az udvar szerkezete is megváltozott ezekkel az épületekkel. Az új telekre épített lakóházhoz már nem építettek pajtákat és a régi házhelyen meglévőket is, sok helyen elbontották. A gazdaságban egyre fontosabbá váló háztáji miatt az ólakra szükség volt, de az istállókra gyakran már nem, ezért nem volt ritka eset, hogy az 1970-es évektől fellendülő autóvásárlások nyomán ezeket garázzsá alakították.

4

3 Mivel Gellénházán a kockaházak általában a régi ház helyére épültek, a gazdasági udvar építményei adva voltak, amiket a pajták kivételével használnak is. Több háznál még ma is a régi, vagyis a század elején épült ólak állnak az udvaron. A szocialista építőipar mellett a szocialista rendszer „Építsük, szépítsük községeinket" versenymozgalma keretében szabályozta és uniformizálta tovább a házak mellett az udvart, az előkertet, így az utcaképet is. A tisztasági mozgalom Gellénházán is megvetette a lábát, és ahogy egyre több ház épült, mind nagyobb erőkkel vettették be a népnevelő munkát annak érdekében, hogy minél többen kapcsolódjanak be a mozgalomba, ahol a jól szereplők házára felkerült a „Tiszta udvar, rendes ház" elismerő tábla. A versenyben nemcsak az új, hanem a régi házak tulajdonosai is részt vehettek, ha teljesítették a követelményeket, vagyis: a baromfit nem hagyták szabadon kóricálni az udvaron, hanem a belső udvarba zárták őket, amit kerítéssel választottak el a füves udvarrésztől; virágoskertet alakítottak ki a ház előtt, ha lehetett a kerítésen 39. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1962. június 21. 40. VALUCH Tibor 2001. 294. 41. SÁRI Zsolt 2003. 20. 42. BALASSA M. Iván 2002. 164. 43. VALUCH Tibor 2001. 298. 202