Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

tek létre, melyek a településen is megjelentek az emlékezet szerint. Az 1948-as törvényjavaslat nem csak az egyházak hanem az oktatás államosítására is kitért. Leváltották a társadalmi szolgáltatások (tanító, orvos stb.) terén dolgozókat, - és az állami bürokráciát is - valamint a felekezeti oktatás beszüntetésével, állami iskolákat hoztak létre. A tantestületet szakszervezetekbe tömörítették, amelyek a szabadidőtöltésben is fontos szerepet játszottak pl.: jegyre üdülést kaptak, más települések tanerői közötti versenyeket rendeztek a kollektív emlékezet szerint. A román hatalmi elit komoly akadályba ütközött a felekezetek állami irányítás alá vonásakor. A különböző egyházak nemcsak tulajdonnal rendelkeztek, hanem óriási szerepük volt a társadalom szocialista tudatformálásában is. A nyugati keresztény egyházak hívei a magyar és a német kisebbségből tevődtek össze, ezért a román politikai rendszerben a szocializációs szerepén túl, kisebbségi identitás-hordozó pozíciója miatt is előkelő helyet foglalt el.

6

1 Ezen okokból kifolyólag, az állam és az egyházak között nem egyenrangú megállapodások jöttek létre. A település felekezetileg heterogénnek tekinthető, de több mint 80%-a római katolikus a 2002-es adatok alapján. Lokálisan a vallás rendelkezett a legnagyobb társadalmi presztízzsel, a szocialista rendszer kiépítéséig az oktatásban, az egészségügyben és a kulturális életben is meghatározó szerepet töltött be. Az emberek vallásos hite igen erős, meghatározó a vallásos normákra építő neveltetés: „... a vallással kapcsolatban tehát óriási hitük volt a szüleimnek és és tehát templomba jártak. De nem csak hogy jártak templomba, hanem ugyan arra tanítottak engemet is meg. ,

y'

2 A községben az egyház földbirtokkal nem rendelkezett tudomásom szerint. 1948-tól az egyházi ünnepeket is korlátozták, a szocialista normarendszer és a kötelező munkaidő bevezetésével a vallásos töltetű ünnepnapokhoz kötődő munkatilalmi napok eltűntek, így beszűkítették a szabad vallásgyakorlás lehetőségeit. Az emlékezet alapján ezeket a kisebb egyházi ünnepeket a család szabadidejében tartotta meg. A közművesítésekkel járó életmódbeli változások, a vizsgált időszak keretein belül nem történtek meg. A központi mezőgazdasági vállalat 1960-as megalakulásával lehetünk tanúi a településen a vezetékes gáz, ivóvíz és elektromos áram tömeges bevezetésének. 'lovábbá ekkor történnek a lakóházak átalakításai is. 61 BALOGH László 2001. 58. 62 Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 187