Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

jelenésénél elmondtam; a társadalmi cso­portból való kiemelkedést szolgálják. A terepmunka során tapasztaltak is azt bi­zonyítják, hogy a vendéglátás során ki­emelkedő szerepe van a 'konyha - ebéd­lő-nappali helyiség-együttesnek'. Itt kí­nálnak hellyel, itt folyik a társalgás, és ez az együttlét színhelye is. Ugyanezen szempontból vizsgálódva az amerikai konyhával ellentétbe lehet állítani a la­kóépületek többi helyiségét (hálószoba, gyerekszoba, fürdő), hiszen ezek - ahogy egy helyi lakos megfogalmazta — az intim szférához tartoznak, ide nem szívesen engednek be vendéget. Túllépve a funk­cionális és szerkezeti szempontokon, a társadalmi okok erősen közrejátszanak abban, hogy a zárt konyhát átértelmezi, valamint felváltani látszik az 'amerikai stílusú konyha'. Társadalmi tényező alatt rengeteg szempont megnevezhető, ezek közül párat említve, a megváltozott életvitel, az élet színtereinek átalakulása (lakó­hely, munkahely, autó), beilleszkedés egy új közösségbe. Érdekes vizsgálati téma lehet, hogy a korábbi lakóházakhoz képest, hogyan alakulnak az új építésű házakban a térszerkezetek. Hogyan nyílnak, tágulnak, válnak láthatóvá bizonyos helyiségek (konyha, nappali, étkező); és hogyan szűkülnek, tűnnek el a szemünk elől szobák, terek? I logyan alakul a magánszféra és a társadalmi tér meglé­te a vizsgált, új lakóházakban, szembeállítva a település korábbi építészeti megoldá­saival, jellemzőivel? A lakóházban zajló társadalmi élet egy pontra, az amerikai kony­hára, és a hozzá kapcsolódó nappalira, avagy az épület szívére összpontosul. Beljebb lépve a konyhába, a felmért házak közül háromban kerámialapos tűzhely volt, amely szintén újabb kérdéseket vet fel, hiszen vannak (lángon pirított) ételek, melyek ezen nem készíthetőek el. Több helyen tárgyi bizonyíték szolgál a kerti, nyílt lángú sütésre, főzésre. A kerámialapos tűzhely és a szabadtéri ételkészítés kapcsolata to­vábbi vizsgálatokat igényel. A kerámialapos tűzhelyek elterjedése a technikai fejlő­déssel is magyarázható, hiszen korábban nem léteztek ilyen fajta főzőlapok. Vizsgá­latuk mégis elengedhetetlen, hiszen étrendi változásokat vonhatnak maguk után, bi­zonyos ételek kieshetnek az étrendből, más (szabadtéri) étkezések kerülhetek be a mindennapi étkezési szokások közé. Ebesen korábbi építésű házaknál jellemző volt a nyári konyha megléte (ahogy azt kutatótársaimtól megtudtam); a 'Rózsadombon' ennek nem láttam nyomát sehol, ami egy megváltozott étrendet tükrözhet, amely egy megváltozott életvitel eredménye lehet. A nyári konyha hiánya is feltételezi bi­zonyos ételek mellőzést, ilyenek például, melyek erős szaggal bírnak (pl. pacal). Van­170 Dolgozószoba (SVIDRÁN Éva felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents