Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

cenbe járnak középiskolába, egyikőjük pedig Hajdúszoboszlóra általános iskolába. Az említett családok között volt egy kislány, aki akkor állt az óvoda előtt, így a döntés előtt, hogy Debrecenbe vagy Ebesre járassák szüleik. Tizenegy felnőttről vannak adataim, közülük hat értelmiségi, kettő egyetemista és csak háromnak van főiskolánál alacsonyabb végzettsége. Az általam vizsgált családtagok többségének élete három helyszínen zajlik, a munkahelyén (a közeli városban), otthon (az ebesi új telepen) és az ezeket összekötő szakaszon (az autóban). Lakótelep vagy lakópark? Fogalmi keretek A fogalmi keretek tisztázása érdekében meg kell vizsgálnunk, hogy mit is értünk az alábbi fogalmak alatt, mint lakótelep, lakópark, telepszerű. Az említette terminusokat magyarázva CSIZMADY Adrienne,

5 valamint KORNER Zsuzsa könyveire

6 támaszkodom mint kiindulási alap. KORNER Zsuzsa könyvében a lakófunkcióhoz köthető telepszerű építkezést tárgyalja. A kolónia és a gyarmat szavak a 20. századra kikoptak a használatból, a hangsúly a telep szóra került át. Ekkor tömböket, városrészeket illettek ezzel a szóval. Az építész szakma előtt három kritériuma van a telep kifejezés használatának, melyek a következők: az egyidejűség, az egységesség és a célzott népességi csoport. Az alábbi kritériumokat igazolva, Ebes új építésű részéről elmondható, hogy az egyidejűség érvényesül, hiszen az Önkormányzat egy időben parcellázta a telkeket, majd pár éven belül be is épült ez a rész (ma már csak pár üresen álló telek árválkodik). Az egységesség elve megmutatkozik a lakóházak külső megjelenésében, azok jellemzően földszintes, színes homlokzatú, cseréptetős, kertes családi házak. A célzott népességi csoport nehezen meghatározható kérdés, hiszen nincs számottevő adatom a település új részének lakossági öszszetételéről. Az általam feljegyzett adatokból kitűnik, hogy az itt élő embereknek biztos anyagi hátterük, és jó hitelbírásuk van, amely feltételezhet egy középosztálybeli réteget. Az interjúkból kiderült, hogy egy kivételével (melynek financiális keretét saját tőke biztosította) az általam vizsgált lakóházak banki hitelkeretből épültek. A telepeket többféle szempontból lehet rendszerezni, pl.: a lakók státusza, a területhasználatuk, a telkek használata stb. szerint.

7 CSIZMADY Adrienne a következőképp határozza meg a lakótelep fogalmát: „...azokat az épületegyütteseket tekintjük lakótelepnek, amelyek 1949-1990 között részben vagy egészben állami beruházás keretében jöttek létre. A telepek környezetüktőljól elkülöníthetőek, de nem szükséges, hogy saját infrastrukturális kiszolgálóegységei legyenek. A házak magasságát tekintve engedményeket kellett tennünk ... inkább a lakásszámot maximalizáltuk, és csak azokat az épületegyütteseket tekintjük lakótelepnek, melyeken legalább 500 lakás található. A szó szoros értelmében lakótelepnek a rendszerváltás előtt felépült épületegyütteseket tekintik az emberek, melyen így erősen ül a kor szelleme is. A lakótelep szó a köznyelvben egy a szocializmus időszakában épült tömbház, sok kicsi, zsúfolt lakással. 5. CSIZMADY Adrienne 2008. 6. KORNER Zsuzsa 2004. 7. KORNER Zsuzsa 2004. 49-53. 8. CSIZMADY Adrienne 2008. 19-20.