Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

Kocka ház (SVIDRÁN Éva felvétele) nyire használatos, illetve, hogy az említett falurész lakói által is ismerte-e a megnevezés. Az elnevezés hitelességére egy interjú nyújt alapot, illetve apró utalásokat hallottam a névre beszélgetések közben. A 'Rózsadombot' a következőkben részletesebben kívánom bemutatni, hiszen ez képezi dolgozatom fő tárgyát. A 'Rózsadomb' A falunak ez az új része egy „sziget" a településen, „újabb az újban". A település ezen részének vizsgálata mind építészeti, mind társadalmi szempontból egyaránt elengedhetetlen, hogy átfogó képet kaphassunk Ebesről. A falurész elkülönülésére már annak elnevezése is tanúbizonyságul szolgál, hiszen a 'Rózsadomb' név a falu „régi" részének lakóitól származik. Az településrész nevével is elhatárolják maguktól az új telepen élőket, a falu „régi" lakosai. Az épületek külső megjelenése a látogató számára egységes 'kertes-családiházas' képet alkot, általában földszintes, színes homlokzatú, cseréptetős lakóházakról beszélhetünk. A településrész házainak látszólagos különbsége, mely eltér a település „régi" részétől, egy a falun belüli külön közösséget feltételez a szemlélődő számára. Az 'Úri negyed' (ez szintén a helyi lakosok elnevezése) építészet-technológiai szempontból vegyes képet mutat. A falazat anyaghasználatát figyelve megtalálható a vályog, a tégla, valamint különféle könnyűszerkezetes technológiával épült ház egyaránt. Hiteles számadatok nem állnak rendelkezésünkre a technológiai különbségek arányára vonatkozóan, a lakosokkal készített interjúk azonban 150