Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

rás ezen a területen is szörnyű pusztítást okozott 1241-42-ben. A 15. században a Debreceni család tulajdona volt a település, majd a Szepesi család birtokai közé sorolták. 1594-ben pusztult el Ebesfalva. A tanyák „őseinek" a szállásoknak a kialakulása az 1720-as években kezdődött el. A nagyváradi helytartó 1856-ban javaslatot dolgozott ki a tanyák közigazgatási és kulturális szervezésére. Tanyákra alapozott termelés vette ekkor kezdetét. Az első tanyasi iskola a 20. század elején alapult Ebesen, ekkor tanyákra alapozott közoktatás volt a cél, az iskolában 1945-ben már tanítás is zajlott. 1949-ben született meg a döntés, hogy az itteni tanyákat „összeolvasztva" alapuljon meg Ebes község. Az első terv az új településképről 1950-ben érkezett Budapestről. Kedvezményt és részletfizetési lehetőséget ajánlottak azoknak, akik ide szándékoztak költözni. Az első lakóház 1951-ben épül fel a Kossuth utca 19. szám alatt, amely sajnos ma már nem látható. A következő tíz évben közel 160 lakóház épült fel a településen. Ebes csakúgy, mint Nagyhegyes, Hajdúvid úgynevezett szocialista falvak, amennyiben ez azt jelenti, hogy a szocializmus időszaka alatt, tervezőasztalon született, párhuzamos és merőleges utcák váltakozása jellemzi, megtűzdelve a szocializmusnak megfelelő közösségi építményekkel (kultúrház, szövetkezeti bolt). Erre kiváló bizonyítékul szolgált a tény, hogy 1985-ben megrendezték a szocialista községek találkozóját. Kezdetben a település nem is tudta fenntartani magát, segítséget a tanács és pártszervezetek nyújtottak, 1957-től indult csak meg a fejlődés. A településről még elmondható, hogy 1950 és 1953 között létrehozott, tizenkét hortobágyi zárt tábor egyike itt volt megtalálható.

2 Településkép A 'szocialista' falukép a látogató számára is szembeötlő; a párhuzamos utcák, a szabályos telkek arra engednek következtetni, hogy a település nem rendelkezik több száz éves múlttal. A tudatos tervezést látszik igazolni a faluközpont kialakítása, az első lakóházakon kívül 1952-re megépült az iskola, tanácsház, orvosi rendelő, valamint a járda és a közvilágítás is elkészült. 5 A település és annak múltja, vagy éppen jelene radikálisan megoszthatja az emberek véleményét. Hiányozhat a gyökerekhez való kötődés, ugyanakkor vonzóvá válhat a személyesen átélt történelem. Ebes településképét építészeti szempontból figyelve észre vehetjük, hogy négy „koncentrikus" kör rajzolódik ki. A legbelső kört képezik az 1950-es évek elején épült, a falu központjában elhelyezkedő úgynevezett FAGI (Falusi Agrár Gazdasági) házak. Az említett házak állami hitelből (15 évre) épültek; ezen hitelek kiosztása az OTP-n keresztül történt. Ezek a házak típusterv alapján épültek, szobakonyhás, mosdófülkés, éléskamrás, kis verandával rendelkező 'lakások'. Ennek ára akkoriban 400 négyszögöl telekkel 15 000 Ft volt, amint már említettem 15 évre, 2%-os kamattal.

4 2. http://vvww.ebes.hu/main.phppf— kiir&oid = 2&mid = 2 3. http://\vww.ebes.hu/main.ph[i?f=kiir&:()id = 2&mid = 2 4. Ebes története. 148