Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Neichl Noémi: A tipikustól az egyediig – FAGI-házak Ebesen

Bejárati részként a CS. SEBESTYEN Károly által - a FAGI-házak megjelenése előtt - leírt, formailag ide visszavezethető „ereszet"

2

0 szolgált. Ez egy körülbelül 2,5x3 méteres helyiség, amelynek oldalai nyitottak voltak, két vagy három faoszlop tartotta a bejárati rész feletti tetőt. Ez a rész is átalakult, az 1960-as években minden ház esetében befalazták, zárt egységet alakítva ki, de az egykori ablak a konyha és a bejárati rész között általában megmaradt. A későbbiekben volt, ahol már építésnél is ilyenképp húzták fel a falat. Az átalakítás után igaz bebútorozták - két karosszék, egy asztal, ahogy sok helyen tapasztalható -, de végül nem használták semmire. A bejárati rész kialakításának különböző fajtái (NEICHL Noémi felvétele) Az eredeti beosztás szinte sehol sem maradt meg. A vízbevezetésével, mely 1976-ra tehető, megjelent a fürdőszoba, mely sokszor a kamrából alakult át. Ezzel párhuzamosan átalakult a konyha és a kamra is. Legtöbb esetben a régi konyhából étkező vagy nappali lett, de van, ahol a gyermekek születése, növekedése miatt az ő részükre alakították át ezt a helységet, így szükségessé vált a ház bővítése, a konyha kialakítása. A telek adottságaiból következően a ház nagyobbítását hátrafelé végezték, ahogy ez Tóth Ferenc

2

1 portáján is megfigyelhető, aki az 1950-es évek elejétől, tehát a kezdetektől FAGI-ház tulajdonos. A régi konyhából a fiuk szobáját alakították ki, így a ház hátrafelé történő megtoldásával építették fel az új konyhát. Volt olyan eset is, ahol más helységek kerültek a kibővített területre, sokszor egy új szoba, amit most Kovács Juliska néni unokája konditeremnek, vagy ahogy Juliska néni nevezi „edzőszobának" használ. Sok helyütt már az 1960-as években megindultak az átalakítási munkálatok, ekkoriban jelentkezett a nyári konyha építésére való igény. Általában ez is, a bővítésekkel együtt a ház mögé épült, ahogy az eddigi hozzátoldásoknál is megfigyelhettük. Megépítésének szükségességét a ház lakóinak életmódja magyarázza. A telek mérete megteremtette a gazdálkodás lehetőségét, hogy állatokat tartsanak és egy közepes méretű konyhakertet műveljenek, így a nyári konyha disznóvágásokkor, lekvár- és gyümölcsbefőzéseknél nyerte el kiemelt funkcióját, ezért volt elmaradhatatlan része a háztartásoknak. Napjainkban funkciója sokféleképpen átalakult: sok esetben, ahol megmarad az állattartás, vagy a tulajdonos egyedül él, költségkímélő, és kényelmi okokból átveszi a lakószoba szerepét; és így tárgyhasználatában is megfigyelhetők a 20. CS. SEBESTYÉN Károly 1939. 124. 21. Saját megjegyzés: a nevek nem felelnek meg a valóságnak. 140