Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Magyari Márta: Tanyaközpontból szocialista falu – Ebes a helyi sajtóban
Egy hosszabb riport ugyanebben az évben a mezőgazdasági felvilágosító munkáról tudósít. 1 3 A szerző egyes szám első személyben arról ír, hogy hogyan győzte meg a tervezés és a vetésforgó kidolgozásának fontosságáról az ebesi Köztársaság tsz elnökét és tagjait. „ Két óra elmúlt. Az elnök felesége már harmadszor néz be az ajtón. Végre megszólal: „ Hát ebéd nem lesz? Mikor jössz ebédelni, Pista?" „Majd megyek! Ez most fontosabb. " - mondja az elnök. Az elnök és a brigádvezető hosszan nézik a vetésforgót és vázlatot . - Na! Holnap megkezdjük az istállótrágya kihordását a Gáldűlő 5-ös számú táblájára, a 2-est meg előkészítjük a búzavetés alá - szólal meg az elnök ... Bár már az 1952-es évfolyam lapszámaiban is találhatók fekete-fehér fotók, gyakran az első oldalra kiemelve, a következő évtől kezdve rendszeressé válik a mezőgazdasági munkákat ábrázoló fényképek közlése. A képekhez részletesebb meghatározást, képaláírást illesztenek. 1953 szeptemberében például az őszi vetést ábrázoló fotó alatt a következő szöveg jelent meg. „A korai vetés a jó termés alapja. Az ebesi Vörös Csillag termelőszövetkezetben jó árpatermést takarítottak be. Jövőre még magasabb termést akarnak elérni, éppen ezért vetik már javában az ősziárpát. "' 5 A mezőgazdasági termelés formáját, körülményeit, az eredményeket és a hiányosságokat bemutató cikkek mellett a másik jelentős, jól körülhatárolható tematikai egységet a tanyaközpont, illetve az új település kialakításával kapcsolatos híradások alkotják. A második világháború után részben a háborús károk, részben a földosztás következtében jelentősen megnőtt a külterületen élő népesség száma. A földreform hatására megindult tanyásodás 75 000 új tanya kialakulását eredményezte. 1 6 A tanyai népesség létszámának megnövekedésében a természetes szaporulat mellett jelentős szerepet játszott az agrárszegénység tanyai külterületre húzódása. Ennek következtében a tanyán élők körében megnőtt azoknak az aránya, akik a kétlakiságot lehetővé tevő városi vagy falusi házzal nem rendelkeztek, csak a külterületi ingatlannal. 1 7 Az 1940-es 13. Vő.: HAJA István: Ebesi Krónika. Ebes, 1996. 133. 14. Néplap, 1953. október 4. 15. Néplap, 1953. szeptember 23. 1. oldal 16. VALUCH Tibor 2001. 52. 17. ORBÁN Sándor 1980. 362-398., 363. A bekötőút az 1960-as évek elején, Béres András felvétele 123