Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Magyari Márta: Tanyaközpontból szocialista falu – Ebes a helyi sajtóban

Magyari Márta Tanyaközpontból szocialista falu Ebes a helyi sajtóban A Debrecenben szerkesztett megyei napilap,

1 a Néplap, 1952. január 4. számának címoldalán hosszabb tudósítás számol be arról, hogy Hajdú-Bihar megyében Ebes néven létre jött egy újabb község, s megkezdte önálló közigazgatási működését. „ Január 2-án ünnepi nagy gyűlés volt Ebesen. A szétszórt tanyák önálló községgé alakultak és megválasztották az új községi tanácsot. Fellobogózott szekereken vidám nótaszóval érkeztek a gyűlésre a tszes-ék és az állami gazdaságok dolgozói. Mekkora sár volt itt néhány évvel ezelőtt, amikor még Balogh és kuláktársai uralták a kórnyéket. A kulákok télire beköltöztek a városba és nyaralni jártak ki, ide a cselédek és béresek nagy keserűségére. A dolgozók el voltak zárva a világtól, nem jutottak orvoshoz, gyógyszerhez. A „görbe " Balogh ebesi kastélyát messze ki kellett kerülni a dolgozóknak. Hála a felszabadító Szovjet Hadseregnek és Pártunk vezetésének, ez a világ már csak rosszálomként él az ebesiek emlékezetében. " Ezt a híradást egy képzeletbeli origónak jelölve, ebből a pontból vissza és előre tekintve, vizsgáltam meg e megyei terjesztésű politikai napilap négy évfolyamát, az ebesi tanács megalakulását megelőző két év, illetve az azt követő két esztendő lapszámait. Tekintetbe vettem minden olyan hírlapi megjelenést, ahol Ebes település neve szerepel, akkor is ha csak felsorolás részeként, vagy akkor is, ha i képzős alakban, jelzős szerkezetben fordul elő.

3 Az elemzés keretét így a korabeli írott sajtó egy meghatározott időszaka adja. A Néplapban, ebben a politikai párthoz kötődő (Magyar Dolgozók Pártja), megyei terjesztésű, a megyeszékhelyen szerkesztett napilapban 1950. január 1. és 1953. december 31. között Ebesről megjelent írások összegyűjtésével arra keresem a választ, hogy a település milyen formában, milyen hangsúlyokkal jelenik meg a helyi sajtóban. A Néplap, mint politikai napilap évente átlagban 300 számot jelentetett meg, az 1950-es évek elején - az akkori szokásjognak megfelelően - hétfőn nem jelent meg új lapszám. A négy évfolyam átlapozása után mindössze 43 olyan írást találtam, amelyben Ebes valamilyen vonatkozásban szerepel. Ezek között a megjelenések között felsorolásban történő megemlítés, rövid hír, hosszabb tudósítás és a településen készített riport egyaránt van. 1950-ben 13 alkalommal, 1951-ben 7, 1952-ben 14, 1953-ban pedig 10 esetben lehet találkozni Ebes említésével a Néplap írásai között. 1. A lap fejlécén ez állt „NÉPLAP - AZ MDP líAJDÚ-BIHAR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA". A napjainkban is megjelenő Hajdú-Bihar megyei Napló jogelődje. 2. Tizenkétezer holdas határral megalakult a megye legújabb községe: Ebes. Néplap, 1952. január 4. 1. oldal 3. Néhány esetben hivatkozok olyan hírlapi cikkekre is, amelyekben Ebes konkrétan ugyan nincs megemlítve, de tematikájukban szorosan kapcsolódnak az új települések létrehozásához. Ezeket azonban a későbbiekben az írások számszerűsített elemzésénél, csoportosításánál nem vettem tekintetbe. 119