Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

10. ábra. Háztájizó gazdaház a hatvanas-hetvenes évekből. Nem ritka, hogy az utcai szoba megkettőzésével a korábbi mezővárosias gazdaházaknál megfigyelhető irányban alakultak át a telepes házak, illetve ilyen módon építették fel az újabb lakóházakat. lönben még a legutóbbi évek felújításai és toldásai is jól illeszkednek a telepesközség arculatába.

8

0 A többi telepes falu arculata kevésbé egységes, habár a típusházak jelenléte mindenütt kimutatható.

8

1 Nemcsak a szocialista korszak tarkítja a képet, de a paraszti örökség is. Hantos mellett például már a háború előtt megkezdődött egy új falu építése. Az Újtelepnek nevezett rész házai igen jól példázzák a Nagyatádi-féle földreformhoz és a Veres-féle földbirtokrendezéshez kapcsolódó építkezések alapvető különbségeit. Szemben a telepesközségek házaival Újtelepen a paraszti építőhagyományok még a maguk „reformálatlan", mérnöki racionalizálás előtti állapotukat mutatják. A házak háromosztatúak, keskeny szobákkal, amelyekből a tornác vonalát is lecsípték. Az oromzaton itt-ott megfigyelhető az eredeti állóhézagos deszkaborítás. Sőt a modernek által feleslegesnek ítélt díszítmények nyomai is felfedezhetők, így pl. az oromcsúcsban elhelyezett napsugármotívum. Nagylókon úgyszintén találunk házakat a háború előtti évtizedekből. A több hullámban kimért parcellák bérlői a mai Petőfi utca mentén emeltek egyszerű portákat, míg a vasút alkalmazottai a Rákóczi utcában rendezkedtek be. A háború után, jórészt már az 80. Különösen érdekes, hogy 2000 környékén a faluban megtelepülő mintegy huszonöt német család új építésű házainak többsége is illeszkedik a faluképbe. 81. A telepesházak típusterveinek áttekintése még korántsem lezárt fejezet. Kislókon például három egyszobás lakás közül lehetett választani, 82, 81 és 94 négyzetméteres alapterülettel. (13) 107