Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosi életmód - kézművesség

kon lévő polcon-tálason látható zempléni hutaüvegek, óntányérok. Az asztal körül szintén újonnan vásárolt, Kassán készült tonett stílusú székek állnak. A kályha mögötti sarok az idősek régebbi bútoraival van rendezve. A láda és az évszámos (1869) talpas guzsaly a korábbi berendezés tárgyai közül maradt meg. Itt áll a különösen díszes pipatórium az idősebb gazda pipáival és a dohánytartóval. A konyhából fűtött barna mázas táblás kályha analógiák alapján készült. Az ajtóval szemben lévő sarokban álló ágy a gyermekágyas édesanya ágya, mellette áll a díszesen faragott bölcső. Az édesanya ágya és az azzal párhuzamosan a szemben lévő fal mellett álló ágy is miskolci iparos terméke. A jellegzetes 1830-40 között készült biedermeier stílusú ágyak fejrésze ívelt zárású, fent két esztergályozott gombbal. A falakat a korabeli református házakhoz hasonlóan hazafias témájú képek díszítik. Érdekes az udvar felőli falon az óra mellett függő három nézetből mást-mást ábrázoló 1848-as témájú kép. A konyhában a középkemence előtt a sütést megkönnyítő beálló gödör látható. A kemencén és a polcokon, falakra akasztva a főzés és sütés eszközeit, edényeket láthatunk. A korszakban terjedő konyhai almárium áll a bejárattól balra, fiókjában láthatóak a díszes evőeszközök, mellette a vizespad és a kendőtartó fogas. volt, a posztó nadrág és lajbi (mellény), kalap, ing, nyakravaló (selyem), csizma mellett. Az iparosok a surtzn-âk nevezett kék kötényt viselték. WJÊ 116. Lüszterlámpa A fiú gyerek viseleti darabjai voltak a sapka, mente, lajbi, nadrág, nyakravaló és patkolt csizma. A leány gyermek viselete mente, kendő, szoknya, laj117. A hejcei szoba 92