Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
A mezővárosok építészete
70. Gyöngyösi archív képeslap A telepítési tervben szereplő eredeti, illetve másolatban megépülő tokaji, mádi, tállvai, hejcei, gyöngyösi és erdöbényei épületeket úgy választottuk ki, Hogy a 18-19. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális változatait képviseljék. A felvidéki mezővárosi épületek múzeumi megjelenítéséhez telepítési tervként olyan településszerkezeti egységet alakítottunk ki, amelyre nyolc szalagtelkes porta elhelyezhető. Ez a városszerkezeti egység a háromszögletű térre bővülő villás útelágazás, amire a telkek merőlegesen fekszenek. Ez a tér és utcakép a fejlett kőépítkezés kiegészítő elemeivel gazdagodik: térburkolatok, támfalak, kerítések, kutak, pincék megépítésével. A Felföldi mezőváros tájegység tervezésekor a közönségszolgálati, közművelődési feladatok kiemelt jelentőséggel jelentek meg. Ennek megfelelően épült meg a tér támfalából nyíló mádi pince kváderkövekből, kötőanyag nélkül kéimponáló. így a hejcei lakóház jellegzetes kazettás mennyezete, olyan méretű tölgy gerendákon nyugszik, melyek a múzeum jelenlegi legnagyobb ilyen épületelemei, s teherbírásuk a középkori várakét idézi, miként az épület más részei a fém rózsákkal díszített vastáblás ablakok is. A padlódeszkák között található a tájegységi épületeken az általános méret kétszeresét kitevő is, mint a tállyai első szobában. Ennek az épületnek a segítségével alkalmunk nyílt egy további, a régió építészetére jellemző megoldást is bemutatni. A két szoba közötti elválasztó falat már eredetileg is deszkából tervezték - ezzel csökkentve az alatta lévő szint terhelését - s ezt a födém és a padló kialakításával is 71. Kályha a mádi kereskedőház első szobájában 62