Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
A mezővárosok építészete
gába foglalta a kőfaragást is, a két szakma nem különült el egymástól. A kemény vulkáni kőzet kifejtése külön technikát igényelt, mint a kézi munkával is megmunkálható tufa, miként ezt Viga Gyula is leírja tanulmányában. A kétélű csákánnyal kivájt rést ékekkel hasították, melyeket bunkóval vertek be. A robbantás a két világháború között terjedt el. A kőtömböket csillében szállították a bányán belül. A kőfejtés is idénymunka, akár csak a szőlő napszámot, vagyis tavasztól őszig lehetett folytatni. A kőbányászás és a szőlőmunka másik hasonlósága, hogy az is másfélszeres jövedelmet biztosított a szántóföldi mezőgazdasági munkához viszonyítva. Viga Gyula gyűjtéséből ismerjük az erdöbényei kőbányába idénymunkásokat toborzó sokat mondó rigmust is: „Erdőbénye, Kanada, Kinek pénz kell, csak oda." A századfordulón már egész kőfaragó családok, dinasztiák működnek a településen: mások mellett 63. Kőfaragó műhely az erdöbényei házban Helyi kézműves segítségével alakítottuk ki az erdöbényei kőfaragó műhelyt. A tájegység épületeihez szükséges kőfaragásokat készítő tállyai kőfaragó - aki a hagyományos technikát alkalmazva hiteles munkát végzett - nem csak eszközöket, hanem nyersanyagot és félkész termékeket is adott a kiállításba. A megnyitás után is rendszeresen szállít egyes kőelemeket, így formálva a műhelyt és környékét. Szintén a kőfaragó színvonalas munkáját dicsérik az ablak- és ajtókereteken túl a tájegységbe készített kőpadok, és a kút, melyből rendezvényeken bor is folyik a víz mellett. Az erdöbényei ház fészerében rendeztük be a kőfaragóműhelyt, amely az eszközeit a vasárnapi munkatilalom és pihenés miatt a kamrában helyeztük el. Itt csak a nagy, nehezen mozdítható eszközök és a megmunkálás előtt álló kőtömbök, illetve a már kész termékek: vízcsendesítő, sírkő, kerékvetőkő láthatóak. Az erdöbényei kőfaragók készítményei között megkülönböztetett helyet foglaltak el a sírkövek. Ezeket állították elő legnagyobb számban, s ezeket vitték legtávolabbra a megrendelők. A helyi kőfaragók munkájának emléke a tornácon látható kézimalom is. A kamra jobb oldali falán vannak elhelyezve a kőfaragás eszközei, a különböző vésők, faragóbalták, bunkók. A házhoz tartozó eredeti kapuoszlopok az erdöbényei kőfaragó művészet 19. századi emlékét hirdeti. 57
