Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosok építészete

A 2003-ban megindult tájegység építésnek az egyik kiemelt jelentőségű feladata volt, az újjáépítési javaslatokban következetesen megjelölt hiteles településre jellemző kőanyag beszerzésének előkészítése. A múzeum néprajzosai és a tervezést végző mérnökei felkutatták a még működő kőbányákat, szakértői véleményeket készíttettek a kőminőségekről. A gyöngyösi épületek hiteles megépítéséhez 60. A kő megmunkálása a múzeumban az időközben bezárt farkasmályi kőbánya részleges megnyitásán tül a településen folytatott kutatások után bontásra ítélt korabeli épületek kőanyagát is sikerült megszerezni. A közel 10.000 tonna kő Szentendrére szállítása és a beépítéshez szükséges helyi megmunkálása komoly kihívást jelentett a kivitelezőnek. A múzeum mindvégig szigorúan ellenőrizte a megadott paraméterek teljesítését, folyamatosan koordinálta a kőanyag minőségének ellenőrzését. Miként ez a megvalósult tájegy58. Kőfaragó készíti a közkutat ható: Szegilong, Olaszliszka és Bodrogolaszi településeken. A magyar királyság fontos hadi- és kereskedelmi útvonala keresztül haladt a felföldi mezővárosok sávján. Ez is indokolta a központi szervezésű hatékony hídépítések megvalósítását. Zemplén megye 1833-ban összeírta a területén lévő kőhidakat, s ebből az összeírásból ismerjük pl. az erdőbényei kőhidat is. 59. Az erdőbényei báz eredeti helyén 55