Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A kereskedelem

43. Borszállító kocsi a hejcei házban lep ülés, pl. Gyöngyös vagy Eger gazdaságának fejlődését. A mezővárosok kereskedelmében azonban nem csak a távolsági, és nem csak a borral foglalkozó kereskedők játszottak jellemző szerepet. A helyben működő boltosok, és az árucsere olyan különböző kitüntetett és sikeres formái, mint a piacok és a vásárok is jellemzik a Felföldi mezővárosi kultúrát. Az intenzív szőlőműveléssel foglalkozó mezővárosi polgárok rendelkeztek elegendő pénzzel ahhoz, hogy megvegyék az élelmet maguknak, s egyáltalán nem önellátásra termeltek. (Ezt egyébként az élelmiszer raktározására szolgáló helyiségek, melléképületek jellege is igazolja.) Az udvarokon ezért nem találunk sem baromfi, sem disznóólat, s az istálló is elsősorban a fuvarozás igényei miatt épült egy-egy mezővárosi telekre. A rendszeres heti piacokon szerezték be a környékbeli falvak parasztrudat fektettek hosszában a kocsira. Ezekre a rudakra fektették a borszállítmány hordóit, mérettől függően 4-8 darabot akár. Erős láncokkal szorították össze és rögzítették a hordókat. A borszállító járműveknek nem volt saroglyája, azaz sem hátul sem elöl nem volt a rakteret lezáró rácsos alkatrésze. Szintén jellemzője az ilyen járműveknek, hogy nincsenek lőcsei, hanem a rakoncának nevezett rövid rudak tartják a rakományt oldalról az első és hátsó tengely fölötti párnafákba állítva. 44. Kamra a hejcei házban W

1 43