Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

sok igyekeztek kitartani a szőlőművelés mellett, de az elkeseredettség hatására kirobbant a hegyaljai parasztfelkelés 1697-ben, melynek során a felkelők még a várakat is elfoglalták, s a császári csapatok és a nemesség csak nehézségek árán tudta leverni a lázadókat. Az 1703-tól 171 l-ig tartó Rákóczi szabadságharchoz az egyik legfontosabb alapot a hegyaljai birtokok jövedelme adta. A büntetés nem maradt el, a szabadságharc leverése után idegen földesurak különböző nemzetiségeket telepítettek a területre. Ruszinok több településre is költöztek, viszont ők néhány generáció alatt beolvadtak a magyarságba. A szervezett német telepítés nem érintette a mezővárosokat, elsősorban telepesfalvakat hoztak létre a régióban, mint Hercegkút vag)' Károlyfalva, Rátka. A jobbágyfelszabadítás a felföldi mezővárosokban kisebb változásokat jelentett, hiszen alig volt jobbágy jogállású lakosa a településeknek. A kereskedési lehetőség - az egyébként más jövedelemtől, gazdálkodási lehetőségtől megfosztott - zsidóság számára is vonzó célként jelölte meg a felföldi mezővárosokat. Gyöngyösre a reformkorban telepszik be sok zsidó kereskedő, lélekszámuk eléri 1835 után az 500 főt is. Ez az az időszak Gyöngyösön, mikor a kontinuus (folyamatosan ott élő) magyar többség mellett görög, szlovák és összefoglaló néven görögnek nevezett, ám valójában szerb, örmény és macedón lakosok is megjelennek a városban. A gyöngyösi görög kereskedők már 1711-től saját kereskedő társulatot hoztak létre Arnót Compania" néven. Ennek a csak ún. török áruval kereskedő társulatnak 1750-ben már közel 300 tagja volt. 1809-ben az ortodox görögök templomot emeltek a városban. Azonban a görög kereskedőket az egyre gyarapodó zsidó konkurrencia kiszorította a piacról. Ezt igazolja, hogy 1848-ban Gyöngyösön már csak négy család élt az összeírás szerint. A 19. század végére a görögök teljesen kiszorulnak a kereskedelem bői és a hiteléletből, gazdasági pozícióikat a zsidók foglalják el. Hasonló folyamat játszódott le a hegyaljai mezővárosokban is. A görögök a 17. századtól kisebb csoportokban települtek be és szereztek kereskedési jogokat, melyekkel a 18. század végéig éltek, aztán innen is kiszorítják őket zsidó konkurenseik. A zsidó házaló kereskedők a 18. század második felétől bukkannak fel a felföldi mezővárosokban. A gyöngyösi elöljáróság látva „a zsidóság naponként való el szaporodását" 1797-ben úgy rendel101