Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

A történeti adatoknak megfelelően a ház első részét egy zsidó kereskedő család bérli, akik a boltot is működtetik. Lakáskultúrájuk a módosabb mezővárosi polgárok életvitelét tükrözi. A hátsó traktusban szerényebb életvitel zajlik. Tulajdonképpen itt laknak a ház tulajdonosai - egy mádi iparoscsalád —, akik a hagyományokhoz erősebben köthető életnívón élnek. A búza-, bor- és hordókereskedelemből élő család életmódját bemutató enteriőr (az első traktus) berendezésekor 1850 körül készült bútorokból (ágy, bölcső, szekrények, asztal és székek) hiteles szobabelsőt tárunk a látogatók elé. A konjunkturális időszakokat kihasználó vállalkozó szellemiségű mezővárosi polgár otthonában a bútordivat alakulását is bemutatjuk. A keményfa bútorok mellett már megjelennek a városias tálaló, tárolóbútorok is. A hátsó lakás berendezése még közelebbi hasonlóságot mutat a falusias berendezésekkel (12. kép). A nagyszámú látogatóközönség kiszolgálása érdekében a pinceszinten állandó melegkonyhás étterem működik majd. A bolt a 19. század második felének vegyes-szatócsboltját igyekszik hitelesen rekonstruálni. A GYÖNGYÖSI POLGÁRHÁZ (II/6) — eredeti — Néprajzos: Bíró Friderika Építész: Búzás Miklós A teljes szélességében és hosszában beépített szalagtelken L alaprajzzal épül meg az 1981-ben lebontott eredeti gyöngyösi épület. A földszintes ház utcai része alápincézett. A pince bejárata az íves kőkeretes, záróköves kapu alól nyílik. A helyi kőből a 18. század végén épült ház hátsó udvari szárnyát csak 1850 körül toldották hozzá (13. kép). Az ablakok és ajtók kőkeretezésűek, az udvari homlokzaton szoborfülke található. A három lakóhelyiséges épületben kívülfűtős kemencék vannak, az utcai szárny szobáit kívülről fűtött táblás cserépkályhák melegítették. A deszkafödémes, szarufás-torokgerendás lakóház nyeregtetejét bádoggal fedték. A második és harmadik lakóegység között árnyékszék, szín és lóistálló kapott helyet. Az épület többszöri átalakítása után a kétlakásos ház múzeumi bemutatása az 1870-1915 közötti építési korszakot tükrözi, berendezése is ennek az időszaknak kisvárosi tárgyi kultúráját reprezentálja. Egy elképzelt gyöngyösi szőlősgazda lakása és 20. század eleji paraszti szintű életmódja látható majd a 81