Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN

1998. január l-jétől a Szabadtéri Néprajzi Múzeum területe része lett az újonnan létrehozott Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. A nemzeti parkkal összefogva komoly esélyekkel pályázunk egy cca. 1500 m

2-es oktatási központ felépítésének összegére (cca. 300 MFt), melyet a KTM finanszírozna. Ez a központ egyrészt szolgálná a nemzeti parkot, s annak küldetését: környezetés természetvédelem, műemlékvédelem stb.; másrészt felvállalná a múzeumi oktatás-közművelés számtalan területét is. Oktató- és foglalkoztatóhelyiségek sora, időszaki kiállítótermek, munkaszobák, szabadtéri színpad (1000 személyes) és egyéb funkcionális helyiségek tennék ki az említett alapterületet. Az igény ilyen oktatási központra óriási. A NAT elindult 1998-ban, melynek kiemelt része a környezeti nevelés, a néprajz és az épített környezet objektumainak védelme. Alsó- és középfokú iskolák, felsőfokú tanintézetek sora várja már, hogy élhessenek a múzeum nyújtotta szolgáltatásokkal. S ami nagyon fontos: ezzel az épülettel megtisztíthatnánk az autentikus miliőt sugárzó tájegységeinket, állandó kiállításainkat olyan oda nem illő elemektől (pl. foglalkoztató az egykori istállóban fo^ozi a tisztaszobában stb.), melyek a kényszer szülte szükségből üzemeJftSk! Á/nfúzeum adná a maga dszta, eredeti értéket közvetítő kiállításait, míg-enn/jk „léfőrdítása", közérthetővé tétele folyhatna az oktatási központbawl|§ Folytathatnám a sört még száii)$'s' elképzelésünk és terveink ismertetésével: pl. nagy befogaA^cepeS$egú^tterem-fogadó felépítése, szálloda, utak, infrastruktúra, új múzeunMÖffiSiPpítese, pihenőpark, játszótér, történeti szántóföldek kialakítása stb., de'hely és idő hiányában nem teszem. Összegzésül csak annyit, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felnőtt korba lépett. A társadalmi elvárások, az európai határok következtében kinőtte már a „falumúzeum" kereteit. Egy felmérés szerint a világon jelenleg az ún. „folk múzeumok", szabadtéri múzeumok a legnépszerűbbek és leglátogatottabbak. Az általuk nyújtott komplex kiállítási forma, a varázs, az ismeretek ilyen átfogó közvetítésének lehetősége óriási kihívás. Nekünk mind koncepcionálisan, mind szemléletében, mind pedig infrastruktúrában olyan múzeumot kell kialakítanunk, mely ezeknek az elvárásoknak eleget tud tenni. [A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII. 1999. 1251-1271.] 48