Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A HARMINCÉVES SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM SZENTENDRÉN

A veszkéttyi kálvária a Kisalföld tájegységben Az 1990-es világpolitikai változások következtében reális esélye van annak, hogy megjeleníthessük a határainkon túli magyarság jellegzetes épületeit és életmódjukat is. Természetesen a kiválasztás során különös figyelmet kell szentelnünk a valós típusok kijelölésének. A felvidéki ház vajon mennyire lesz egyedibb, mint az Észak-Magyarország tájegységben most is szereplő, de „ideád" márianosztrai ház; vagy hozhatnék példát a szalafői kerített ház és burgenlandi megfelelője esetében is. Tehát a kiválasztásnak nem lehet csak az a szempontja, hogy „odaátról" származik, hiszen már korábban leszögeztük, hogy a kultúrhatárok nem egyenlők az adminisztratív határokkal. Itt vetődhet fel az emigrációba szoruló magyar népesség építészetének és életmódjának bemutathatósága. Írországban gyönyörű példáját láttam annak, hogyan élt pl. a Kennedy család (1840-50 körül) a kivándorlás előtt a hazai földön és utána az „Újvilágban". Vajon nem lenne-e érdemes ezt is megvalósítani Szentendrén? 3. „Epítésmi múzeum" vagy „életmódmúzeum"? Ez a dilemma évtizedek óta végigkíséri az európai szabadtéri múzeumok történetét. A kezdeti időszakban egyértelműen az építészeti-építészettörténeti 40