Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - TELEPÜLÉSNÉPRAJZI ADATOK A SZUHA-VÖLGYBŐL

Zádorfalva központi magját alkotó Kis-utca, Kisköz és a Nagy-utca, Nagyköz és a Deme-szög voltak a nemesi famíliák lakhelyei, de ezen kívül a falu más részein is laktak nemesek. Itt a laza sorházas beépítettségű, soros-utcás településformát ritkábban szakítják meg a szegek. Deme-szög Lenkey-szpg elnevezések Zádorfalván is megőrződtek, de főleg csak az ott túlnyomó többségben élő családra, nemzetségre utalnak, mintsem önálló településformát is takarnának. Zádorfalván a nem nemesi származású lakosság az Alvégben és a Malomszögben lakott. Az Alvég azóta létezik, amióta — kb. a múlt század eleje - megkezdődött a nem nemesi származású lakosság fokozatos beköltözése. Az Alvég a falu Alsószuha felé eső részét jelölte. A Malom-szög az ún. „középosztályok" lakhelye volt, s a Szuhafő felé eső részt illették ezzel az elnevezéssel. Középosztályba tartozónak számolták azokat a parasztgazdákat, akik a tagosítás után (1860-70-es évek) kisebb földre, vagyonkára tettek szert, de nemesi címet nem szereztek. A Malom-szögben nem lakott nemes, de az Alvégen volt egy-két elszegényedett család, s itt voltak a nemesi taksás házak is. Zádorfalván a nemesek által lakott területekre jellemző volt a soros-utcás elrendeződési forma. Az egyes családok hatalmas telkeken, tágas házakban éltek. Lényegesen szűkösebb helyzetben voltak a Malom-szögiek, de még erre a falurészre is a soros-utcás forma a jellemző. Az Alvég viszont igen bonyolult, kusza képet mutatott. A zsellérek a folyamatos betelepülés során szűk portáikat minden rendszer nélkül alakították ki. Keskeny és rövid telkek, szűk közök váltották egymást. Ez volt és ez ma is a falu legsűrűbben lakott része. A szabálytalan halmazos településkép jegyeit viseli. Alsószuhán lakott a legkisebb arányban a kisnemesség, s itt tartották legkevésbé a különállást.

8 A településképben is ez a falu mutatja a leghomogénebb képet. Az irtás útján létrejött falura a soros-utcás településforma a jellemző. Csoportos építkezésre, szegekre történnek itt is utalások, de - hasonlóan Zádorfalvához — az elnevezés a területen együttlakók nevét takarja, s nem önálló településformát. Alsószuhán a nemesi családoknak egyáltalán nem sikerült egységes, zárt magot létrehozni a falun belül. A Losonczy-sor, Kalas-sor, Dapsy-szpg elnevezésű falurészeken a nemesi névadók mellett laktak szép számmal nem nemesek is. A falutól társadalmilag és egy kissé területileg is elkülönült a Dombi-szög Az itt élő kb. 10—15 Dombi nevezetű családról kapta a nevét ez a Szuhapatak Zádorfalva felé eső oldalán húzódó terület. Ok voltak a valamikori úrbéres jobbágyok leszármazottai, akik az 1868-69-es tagosításkor egy területen kapták meg belső telkeiket és szántóföldjeiket. A falu nemesi és nem8 IIa 1969: IV. k. 50-53. 352