Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

Unárt Andor tanulmányának ugyan jórészt Heves megyei vonatkozásai vannak, de az építőközpontok kérdéséhez alapvető módszertani szempontokkal szolgál. A nagy egri barokk építkezések idején a Bükk és a Mátra környéki érseki birtokokon olyan centrumok alakultak ki, ahonnan az építőanyagokon kívül az építkezésekhez szükséges munkaerő is kikerül. Ezek a segédmunkások, „betanított" munkások rengeteg szakmai fogást, új szerkezed megoldásokat, díszítőelemeket tanultak el, melyeket később elterjesztettek saját környezetükben is.'

J A 18—19. századi barokk és klasszicista városi, nemesi építkezések hatása érezhető ennek megfelelően a múlt századi paraszti építkezés formai és szerkezeti megújulásában, a tornác, az oromzatdíszítések stb. megjelenésében. Selmeczi Kovács Attilának az északi régió ácsközpontjait sikerült feltárnia,"" s tőle tudjuk, hogy Szőlősardó, Ragály ácsainak milyen nagy szerepe volt a környék gerendavázas építményeinek elterjesztésében. Csak sajnálni lehet, hogy a bükki kőfaragókon kívül"

1 nem dolgozta még fel senki a perkupái kőművesek, a karcsai nádverők vagy a Bódva-völgyi ácsok hasonló jellegű tevékenységét. 4. Lényegében az építőanyagokkal foglalkozó tanulmányokhoz kapcsolódnak a különböző szerkezeti leírások. A technikai kérdéseket, a szerkezed megoldásokat legtöbbször az építkezés rendjének ismertetésekor tárgyalják kutatóink. Megyénk népi építkezésének tipikus jellemzője a faépítkezés, s talán éppen ezért ebből a témakörből kerültek ki legnagyobb számú tanulmányok is. Selmeczi Kovács Attila a gerendavázas épületek felállítását, majd az ácsszerkesztések változását tekintette át.

8

2 Ugyanő írt a zsúpfedél készítéséről is a keleti palócok körében."

3 Balassa M. Iván az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet elterjedését követi nyomon a magyar népi építkezésben. Kiemeli, hogy az ágasfás-szelemenes tető az ún. „gyengébb" (sár, föld, vályog) falazatú épületeknél volt általános, más falazatnál csak a nagyobb fesztávolságuk áthidalásánál alkalmazták."

4 Megyénk területén húzódik a szarufás és szelemenes tetőszerkezet elterjedésének határa is, összhangban az eltérő falazatú vidékek határával. 5. A lakóépületek külső megjelenése, formai kiképzése, ornamentális díszítése mindig is érdekelte kutatóinkat. Lajos Arpácl Sajóvelezden a házdíszítéseket, a lakóház homlokzati és oromzati díszítményeit vizsgálja, nem 7

9 Lénárt 1982-83: 187-218. 81

1 Selmeczi Kovács 1971b.: 73-75. 8

1 Viga 1985; SzakáU-Viga 1984: 93-122. 8

2 Selmeczi Kovács 1974: 70-85; Selmeczi Kovács 1973: 487-499. 8

3 Selmeczi Kovács 1968: 548-559. 8

4 Balassa M. 1977: 328-364. 330