Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

vesd „hadas" településrendjének kialakulását tárja elénk.

3

9 Farbaky Péter két másik jelentős két beltelkes település, Ároktő és Mezőcsát településszerkezeti vizsgálatát végzi el.

4" Balassa M. Iván a Szabadtéri Néprajzi Múzeum KözépTisza-vidék tájegysége körülhatárolása kapcsán foglalja össze Dél-Borsod településnéprajzi kutatásait. O felveti, hogy a két beltelkesség elterjedt DélBorsodban, de nem mindenütt általános. Ugyanakkor kiemeli, hogy a terület kutatója nem hagyhatja figyelmen kívül az alföldi sík, illetve az északi hegyvidéki területek közötti aktív kulturális kölcsönhatást, mely jelentkezik az eltérő gazdálkodás rendjében, építkezésében, s ezzel együtt természetesen a településkép kialakulásában is.

4

1 A két beltelkesség kapcsán feltéden ki kell emelnünk, hogy a kertesség nem minden dél-borsodi településre jellemző, ugyanakkor az egykori zempléni területek déli felén igenis ismert volt. A további kutatásoknak tehát éppen ezeket a területeket kell megcélozni, illetve feltárni. Sajnálatos módon kevés szó esett eddig a dél-borsodi tanyásodás kérdéseiről, noha ez a településforma is ismert és elterjedt vidékünkön, ha nem is olyan mértékben, mint egyes alföldi területeken. A hegyvidéki gazdálkodás jellemző építménye, az építészed képet is meghatározó jelensége a csür. A csürös-kertes település rendjét Bakó Ferenc mikóházai tanulmányában követhetjük leginkább nyomon. Mikóháza ugyan Heves megyében található, de megállapításai érvényesek jó néhány dél-bükki településre is (pl. Tibolddaróc, Bükkzsérc stb.).

4

2 A csűrös építkezés, illetve a csűrös települések legátfogóbb szintézisét Selmec^j Kovács Attila végezte el monográfiájában.

4' A csűr lényegében az egész északi-hegyvidék legelterjedtebb építménye, a táj települési képének legjellemzőbb eleme. A megye északi régiójából igazából csak elszórt településnéprajzi tanulmányokat tudunk említeni. Belus^ky Pál az Aggteleki-karszt településeiről közöl szociografikus igényű adatokat, kitérve hátrányos helyzetük természetés gazdaságföldrajzi okaira is.

4

4 Kisebb közlések mellett

4

3 a történeti Gömör megye Magyarországon maradt 21 településének településnéprajzi kutatását Pintér István végezte el. A komplex történeti-levéltári forrásokon alapuló szintézis külön érdeme, hogy a társadalomnéprajzi tényezőket sem hagyja figyelmen kívül. A hagyományosan kisnemesi vidéken a hajdani kiváltságos 3

9 Korompay 1981: 23-38. 4

0 Farbaky 1981: 38-50; Farbaky 1985: 247-284. 4

1 Balassa M. 1980: 111-150. 4

2 Bakó 1965: 181-243. 4

3 Selmeczi Kovács 1976. 4

4 Beluszky 1979: 31-36. 4

5 Cseri 1984: 91-101. 326